Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

60 (Dr. Montbach Imre.) 90. G. II. t.: Minthogy kifejezetten nem állítják a kérvényezők, hogy a fentebb jelzett tényeket a képviselő, mint tettes követte el, a részességnek, mint büntetőjogi fogalomnak megállapithatására vonatkozó s ennek alkatelemeihez megkívántató tények a kérvényben felsorolva szintén nem lettek: a feltétlen érvénytelenségi okoknak tényálladéka tehát a jelen esetben csakis abban a ténykörülményben domborodhatik ki, hogy a képviselő mások által elkövetett pénzzel való megvesztegetésbe, etetésbeitatásba és a választóknak jogtalan őrizelbevételébe megelőzően és kifejezetten beleegyezett-e, avagy ahhoz hozzájárult-e, minthogy a kérvényezők e feltétlen érvénytelenségi okokat kifejezetten erre alapítják. Ehhez képest feltéve, hogy a kérvény II. tételében első és második pont alatt, ugy annak III. tételében felsorolt tényállítások bizonyíthatónak mutatkoznának is: a feltétlen érvénytelenségi ok mégis csak azáltal létesülne, ha a képviselőnek előzetes és kifejezett beleegyezése kapcsolatos lenne a tényállítások megvalósításával. A fci-r. G. első sorban azt vette vizsgálat alá, vájjon a kérvényben vannak-e oly szabatos és határozott ténybeli adatok előadva, melyek alapul szolgálhatnának, a bizonyítási eljárásnak, a kifejezett és előzetes beleegyezés szempontjából való elrendelésére. A kérvényezők a képviselőnek a panaszolt tényekre vonatkozó előzetes és kifejezett hozzájárulását a felhívott tanuk vallomásaival, ugy azokból a körülményekből vont okszerű következtetés utján kívánják bizonyítani, hogy a képviselő a pártvezetőség legfőbb emberének, b. B. A.-nak sógora, annak házában minden két-három napban megfordul, a szoros rokoni kapcsolaton alapuló ezen összeköttetés feltételezi, hogy a pártmozgalmakat is egymással megbeszélték, de sőt a választást megelőző napon, vagyis 1905 január 25-én, sógora házánál tartózkodott s igy a választóknak etetését-itatását és jogtalan őrizetbe vételét közvetlen tapasztalatból észlelte. Tekintettel azonban arra, hogy a kifejezett beleegyezés és előzetes hozzájáruláson alapuló feltétlen érvénytelenségi ok fogalmi meghatározása csak tények által válik megállapíthatóvá, a tanuk pedig szintén csak oly tényekre hallgathatók ki, amely tények alkalmasak emez érvénytelenségi ok tényálladéki elemének bírói felismerésére, a kérvényben pedig sem önállóan, sem a tanukkal kapcsolatba hozhatóan, ily szabatos és határozott tények elő nem adattak, enélkül pedig a tanukhoz kérdés sem intézhető: ennek a bizonyítási eszköznek alkalmas volta a tényálladék megállapítása szempontjából felismerhető nem volt, az okszerű következtetés pedig csak nyomozat utján válhatnék bizo-