Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

24 nemzetiségek, hitfelekezetok tényleges helyzetének gyűlöletes szembeállításában áll, amelyek gyűlölet gerjesztésére alkalmasak: gyűlöletre külön felhívás, ami a most előadottak mellett merőben fölösleges, nem szükséges. (947/1902.) Izgatás alanyai. (Valasek János.) 2S. G. I. t.: Kérvényezők előadták, 1. hogy Krakován községben Valasek János 1901. évi szeptember 22-én programmbeszédet tartott s ez alkalommal a többi között azt mondotta, „a magyarok menjenek vissza Ázsiába, ahonnan jöttek, hogy itt ugy legyen, mint volt ezer esztendővel ezelőtt." E kijelentésben és abban, hogy Valasek János nem a politikai egység megjelölésére használni szokott „uher" kifejezést, hanem a pánszláv mozgalom által gúnynévül kitalált ,,magyar" megjelölést használta, kérvényezők szerint izgatás foglaltatik, közvetlenül a nemzet politikai egysége és az állam területi épsége ellen, közvetve pedig a törvény kötelező ereje ellen. A választást védők tagadásával szemben a Guria elrendelte a bizonyítást arra nézve, hogy váljon V. J. 1901. szeptember 22-én programmbeszédében mondta-e azt, hogy: ,,a magyarok menjenek vissza Ázsiába, ahonnan jöttek, hogy itt ugy legyen, mint volt ezer esztendővel ezelőtt". Elrendelte pedig a bizonyítási eljárást ez irányban azért, mert a kérvény szerint ez a kijelentés tót vidéken, tót nemzetiségű választók előtt, tót nemzetiségű programm alapján álló jelölt által tétetvén meg, a m. kir. Guria ugy találta, hogy V. J. azzal, amennyiben azt valóban használta, az államfentartó magyar nemzet ellen egyenesen gyűlöletre és a magyar állam fennállása és épsége ellen izgatott. (379/1902.) Beszéd össztartalma. CDr. Molnár Jenő.) 27. C. II. t.: Mig csak egyes mondatok kiszakítva és össze függésüktől megfosztva a beszéd többi részéből idéztetnek; mig egyrészt az előadottakban hiányzik a 3. §. 8. pontjában megkívántató az az előfeltétel, hogy a gyűlöletre izgatásnak gyülekezeten, nyilvánosan kell történnie, másrészt az egyes töredékes mondatidézetekben, a beszéd össztartalmának ismerete nélkül, mely különböző megítélés alá eső fordulatokat foglalhat magában, a m. kir. Curia az izgatásnak a törvény által megkívánt lényálladéki elemeit föl nem ismerhette. (346/1902,)