Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

25 (Pavlovits Lyubomir ) 28. C. I. t.: ,,Hol van most, kedves testvéreim, a mi szabadságunk? A szerb nemzet el van nyomva, a szerb nemzet keservesen sóhajt elnyomatása miatt, nyakunkba a jármot akarják akasztani, templomainkat meg akarják semmisíteni, hogy igy nyelvünktől és vallásunktól megfoszszanak." Ami az itt felsorolt s állítólag- izgatást tartalmazó kitételeket illeti, a Curia figyelembe vette azok mérlegelésénél a képviselő programmbeszédének az azokkal a kitételekkel összefüggő tartalmát is. A G) alatti okirat tartalma szerint dr. P. Ly. programmbeszédét a szerb autonómiára utalással kezdette és felhozta, hogy a szerbek letelepedésük alkalmával kaptak templomokat, iskolákat, minden három évben összehívandó kongresszust, szóval minden szabadságot; majd előadta, hogy szerinte a szerbek miként telepedtek le és hogyan harczoltak a török hatalom ellen, erre egymásután használta a fent megjelölt kitételeket és nyomban rátért a karloviczi szerb kongresszusra, nevezetesen, hogy ez össze nem hivatik és amikor össze volt hiva, csak három napig tartott; majd foglalkozik e kongresszus összehívásának szükségességével és a szerb nyelv szerinte jogos használatának módjával; áttér az adóztatásnak szerinte aránytalan voltára és kívánatosnak tartja a szegényebb osztály terheinek megkönnyítését; ezután végzi azzal, hogy Budapesten azt állítják, hogy nincs is ember közöttük, ki őket képviselhetné, ezért küldjék fel őt vagy egy más szerbet, aki a jogaikat és szabadságukat megvédje. A kérvényezők részéről felhozott és fenn szó szerint idézett kitételekből valóság esetében nem állapitható meg az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. 8. pontjában meghatározott izgatás fenforgása; mert a C) alatti okirat fenn ismertetett tartalma szerint, egyenesen a karloviczi szerb kongresszus sérelmesnek talált ügyével van összefüggésben, tehát olyan kérdéssel, ami iránt az illető autonóm jogok országos törvénynyel, nevezetesen az 1848: XX. t.-cz. és az 1868: IX. t.-cz.-kel biztosítva vannak; következésképpen ez a kitétel ama autonóm jogok nem gyakorolhatásából származtatott sérelem kifejezése és igy tulajdonképpen nem valamely osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet ellen, hanem a kormányhatóság sérelmesnek talált ténykedésére irányul: de különben a magyar nemzet elleni gyűlöletre sincs abban a kitételben valamely vonatkozás, a magyar állam területi épségét és egységét, ugy a nemzet politikai egységét pedig ez a kitétel tárgyánál fogva nem érinti. (342/1901.) Objektivitás hiánya. (Valasek János.) 29. G. I. t,: Kérvényezők érvénytelenségi okul felhozzák,