Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

23 1902 június 5-én Papfalván 70—80 főnyi gyülekezet előtt megtartott programmbeszédében a földbirtokkal nem biró vagy azzal csak igen csekély mértékben rendelkező népet a földbirtokososztály ellen nyilvánosan, élőszóval gyűlöletre izgatta. „Az ország csak az uraké, nem a tiétek, szegény embereké; az urak bővelkednek minden jóban, ti meg nélkülöztök mindent, ti csak azért dolgoztok, hogy az urak zsebrevágjanak mindent." „Látjátok ezeket a zöldelő halmokat és rezgő kalászszal telt mezőket? Szegény nép! Ti vetettétek, ti dolgoztátok meg véres verejtékkel, de más fog abból aratni." „Látom, hogy nagyrészt még csizmátok sincsen, szegények vagytok, arra sem telik." A kir. Guria ezekben a kifejezésekben a maguk egészében a birtokos osztály ellen a választás eredményének befolyásolása czéljából irányuló izgatás tényálladékának minden ismérvét s ekként az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 8. pontjában megjelölt érvénytelenségi ok minden alkotó elemét fölismerte. Nem fogadta el a m. kir. Curia a védelem részéről felhozott azt az érvelést, hogy a panaszolt kifejezések határozatlanok, hogy továbbá a választás eredményének befolyásolására irányuló czélzat a kérvényben külön kiemelve nem lett; hogy végül hiányzik a panaszolt beszédben a gyűlöletre egyenes fölhívás; nem pedig azért, mert már a kérvényben s ezzel egyezően a szóbeli tárgyalásnál a panaszolt kifejezések határozottan megjelöltettek és azok semmi kétséget sem hagynak fenn az iránt, hogy azokkal a földbirtokkal épen nem, vagy csekély mértékben biró osztálynak gyűlöletre izgatása a birtokos-osztály ellen czéloztatik, mert a kérvényben kifejezetten az a panasz foglaltatik, hogy a képviselő ezeket a kifejezéseket programmbeszédében használta s azonfelül a kérvényben idéztetett az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 8. pontja, amely kifejezetten megköveteli, hogy az izgatásnak a választás eredményének befolyásolására kell irányulnia, a beszéd elmondásának alkalma és az izgatás elkövetésének módját körülíró törvényhely idézése ezek szerint teljes szabatossággal fejezvén ki a választás eredményének befolyására irányuló czélzatot is, annak külön kiemelése nem szükséges, mert a 3. §. 8. pontja két részből áll, a szerint, amint valaki valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet izgat gyűlöletre, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, vagy a magyar állam épsége és egysége ellen, a nemzet politikai egysége ellen, úgyszintén a tulajdon, vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, — az izgatás tárgyainak a kettéosztásából önként következik, hogy az izgatás elkövetésének módja is kétféle; minthogy pedig a gyűlöletre izgatásnál, amelyre a kérvény alapíttatott, az elkövetés módja az egyes osztályok,