Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

76 helyett rendes közgyűlés egyáltalán nem tartatik. Ezért a folyó évi májushóban elmaradt rendes közgyűlés helyett július hóban megtartott közgyűlés, mint a mulasztásnak pótlása, épen a törvény követelményének megfelelően minősíttetett és tartatott meg rendes közgyűlésként. Következésképen az e közgyűlésen történt alispánválasztás az 1886. évi XXI. t.-cz. 87. §-ába nem ütközik s az erre fektetett panasz alaptalan. Hiányzik arra nézve minden törvényes alap, hogy a királyi biztos által kinevezettek a vármegyével szemben e kinevezésből eredően alkalmazás iránt és az ezzel járó illetmény iránt igényt támaszthassanak. A m. kir. közigazgatási biróság 1906. évi 5904. sz. határozata: A közigazgatási biróság P. vármegye volt királyi biztosa által árvaszéki ülnökké kinevezett M. Károlynak s órdektársainak P. vármegye 1906. évi törvényhatósági bizottsági közgyűlésén 15,353. sz. alatt hozott határozat ellen beadott panaszát és ugyan e határozat ellen a m. kir. belügyminiszterhez intézett felebbezését az 1896. évi XXVI. t.-cz. 45. §-a alapján tárgyalás alá vévén, az alulirott napon következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a fennebb megjelölt panaszoknak és tárgyuknál fogva bírósági panaszszá minősülő beadványoknak helyt nem ad. Indokok: A panaszlók mindannyian P. vármegye volt királyi biztosától nyertek kinevezést. A fennebb megjelölt panaszaik, valamint a m. kir. belügyminiszterhez intézett beadványaik nem a vármegyénél esetleg korábban viselt állások alapján való illetményekre, hanem kizárólag arra irányulnak, hogy a kir. biztostól nyert kinevezés alapján a vármegye ellen illetményekhez való igényeket érvényesíthessenek. A m. kir. belügyminiszterhez intézett beadványaikban ezen felül kérik, hogy az emiitett kinevezés alapján a kinevezési okirataikban megjelölt állásokra alkalmaztassanak is. Az állásban való alkalmazás kérdése magában véve nem tartozik ugyan a biróság hatáskörébe: a jelen esetben azonban, tekintve, hogy az alkalmazás kérdése kapcsolatos az illetményhez való igény kérdésével, a mely utóbbi kérdést — dr. N. János kivételével — a többi panaszló egyidejűleg birói panasz tárgyává is tette; tekintve továbbá,, hogy mindkét kérdésnek alapja ugyanaz, jelesül, hogy a volt királyi biztostól nyert kinevezés a vármegyét kötelezi-e s a kinevezetteknek a vármegyével szemben jogot biztosit-e? tekintve végül, hogy dr. N. Jánost illetően ugyanez a kérdés forog fenn: a jelen esetben az illetményhez való igény iránt fenforgó s az 1896. évi XXVI. t.-cz. 45. §-ában a biróság hatáskörébe utalt vitás kérdés eldöntésénél, mint az előzetes kérdést, vizsgálat és döntés tárgyává kell tenni azt, hogy a csupán kormányzati uton kinevezett volt királyi biztostól nyert kinevezés egyáltalán ad-e igényt a vármegyével szemben ? Következésképen, a jelen esetben, tekintettel az idézett törvény 17. §-ában foglalt rendelkezésre, a biróság Ítélete eldönti a m. kir. belügyminiszterhez intézett s onnan a bírósághoz áttett beadványokban a királyi biztostól eredő kinevezés alapján a vármegyénél való alkalmazás iránt támasztott igény kérdését is. A törvényhatóságok jogát és köteleségét az 1886. évi XXI. t.-cz. szabályozza s ugyanez állapítja meg a kormánynak a törvényhatósággal szemben adott jogokat is. Következésképen annak a kérdésnek megbirálásánál, hogy a kormányzati uton kinevezett királyi biztos intézkedései a törvényhatóságot kötelezik-e? a jogforrás egyedüf az idézett törvény lebet. Ez a törvény pedig nem rendelkezik a felől, hogy a törvényhatóságoknak a 2. $-ban megadott és a vármegyei tisztviselők választását illetően a 47. sza-