Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- 77 — kasz g) pontja értelmében a közgyűléshez tartozó hatáskörét, avagy azt a hatáskört, a mely a közgyűlés előtt esküt tett s így a vármegyében joghatóságot nyert főispánt kinevezések tekintetében a 80. §, értelmében megilleti, a kormány királyi biztos utján gyakorolhassa. Ezért a királyi biztosnak a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez, valamint a joghatóságot nyert főispán hatásköréhez utalt választás, illetve kinevezés tárgyában tett intézkedései és rendelkezései alapjukat nem a törvényben, hanem csakis a kormány tényleges hatalmában lelik. Következőleg a királyi biztos ilyen intézkedéseiből és rendelkezéseiből a törvényhatóságra nézve uj törvényes kötelezettségek nem származnak s a királyi biztos által kinevezett alkalmazottak a kinevezés alapján nyert állásukban vármegyei tisztviselőknek törvényszerűen nem minősithetők s alkalmazásuk csakis a kormány felelősségére történik, melynek előterjesztésére a kir. biztos kineveztetett. Ugyanezért teljességgel hiányzik arra nézve minden törvényes alap, hog}^ a királyi biztos által kinevezettek a vármegyével szemben a kinevezésből eredően alkalmazás iránt és az ezzel járó illetmény iránt igényt támaszthassanak. Az erre irányuló panaszoknak tehát helyt adni nem lehet. A vármegyei székhelyeken levő kir. adóhivatalok a vármegyei alapok és a gyámpénztárak tulajdonát képező magánadóslevelekről külön bevételi és kiadási nyilvántartást kötelesek vezetni. A m. kir. pénzügyminiszter 1906. évi 34,993. sz. határozata: A vármegyei alapok és gyámpénztárak' értékeinek egyöntetű kezelése és a kezelésnek a pénzlárvizsgálatok alkalmával való hathatós ellenőrzése czéljáből az 1902. évi 3600. P. M. számú kétrendbeli utasitás 4—4. §-ainak kiegészitéseül, a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg ezennel elrendelem, hogy a vármegyék székhelyén működő állampénztárak (adóhivatalok), melyek vármegyei számadási ágakat és gyámpénztárt illető magán-adósleveleket is kezelnek, a pénztárban őrzött magán-adóslevelekről, még pedig külön a vármegyei alarjok tulajdonában levőkről és külön a gyámpénztárban kezeitekről, egyrészről bevételi, másrészről az azokra történt részletfizetésekről kiadási nyilvántartást (jegyzéket) vezessenek. A nyilvántartás vagy jegyzék mintáját, a vármegyei alapok különfóleségéhez és a pénztár forgalmához képest, a számvevőséggel egyetértve a pénztár maga állapítja meg. Ezen nyilvántartások (jegyzékek) lezárása és a kiadásnak a bevételből történt levonása után mutatkozó maradvány az adósleveleknek azt a tényleges értékét mutatja, a melyek az adóslevelek naplószerinti maradványösszegével egyezni kell. Azonkivül minden egyes adóslevélre az arra teljesitett részlettörlések, a vonatkozó naplóczikk megjelölésével, reávezetendők. Betéti társaság adója törvényhatósági virilista névjegyzék összeállításánál csupán a beltagok javára vehető számításba, kültagok javára ellenben be nem számitható. A m. kir. közigazgatási biróság 1906. évi 6292. sz. határozata: A közigazgatási biróság M. Samunak. A. vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1907. évre érvényes névjegyzékébe felvételét megtagadó, A. vármegye állandó biráló választmánya által 1906. évi 16,150. sz. alatt hozott határozat elleni panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. pontja alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt; A m. kir. közigazgatási biróság