Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- Sí — rendelet valamely intézkedésébe; az ezen rendeletbe ütköző rendőri kihágások elbirálása pedig — ezen rendelet 19. §-a szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Ezen kihágás elbirálásánál az a körülmény, hogy a panaszlott testi sértést is okozott, mint súlyosító körülmény lesz esetleg figyelembe vehető. Ablaknak bedobálása csoportosulás alkalmával az 1879. évi XL. t.-cz. 78. §-ába ütköző kihágást képez s elbirálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1906. évi szeptember hó 5-én hozott határozata: Ezen ügy elbirálása a- közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben az ügy elbirálását a kir. biróság hatáskörébe utalni azért nem lehetett, mert ugy a btkv. 421. szakaszába ütköző ingatlanrongálás vétsége, mint a kih. btkv. 127. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágás miatt a bűnvádi eljárás meginditásának csak a sértett fél inditványára van helye, magáninditvány pedig elő nem terjesztetett. A feljelentésből arra sem lehet következtetni, hogy a kődobálással a feljelentett gyermekek súlyos testi sértést, illetve ezzel való fenyegetést akartak volna elkövetni, hogy tehát esetleg a kbtkv. 41. §-a nyerhetne alkalmazást. Ily körülmények között az ügy elbirálását s illetve annak eldöntését, hogy a cselekmény megállapitja-e a kih. btkv. 78. szakaszában meghatározott kihágás tény áll adékát, az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 19. §-ának 1. pontja alapján a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni. Ha hivatalos eljárásban levő hatósági közeg ellen, meggyalázó kifejezés használata által, becsületsértés követtetik el, a bűnvádi eljárás meginditásához nem a felettes hatóság felhatalmazása, hanem a sértett magáninditványa szükséges. Az eljárás a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1906. évi október 1-én hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni; mert a midőn a kir. járásbiróság a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége tárgyában az eljárás megindítását abból az indokból tagadta meg, hogy a sértett magáninditványt nem tett, ezzel a maga részéről az ügyet végleg elintézte; mert az eljárásnak törvényszerű magáninditvány hiánya okából való mellőzése szintén érdemleges elintézést képez, egyébként pedig a kir. járásbiróság ebben az ügyben tárgyalást nem tartott s igy a B. P. 22. §-a alapján sem volt kötelezve arra, hogy a cselekményt akkor is elbirálja, ha az nem becsületsértés vétségének, hanem a kih. btkv. 46. szakaszában meghatározott kisebb jogsértést képező kihágásnak tartja minősitendőnek. Ezek alapján tekintettel arra, hogy a btkv. 166. §-a szerint a közforgalomban levő vaspályák felügyelő- és kezelőszemélyzetéhez tartozó egyének hatósági közegeknek tekintendők, még pedig — mivel a btkv. 164. szakasza szerint ((közigazgatási hatóság» alatt a biróságok kivételével minden másnemű hatóság értendő — közigazgatási hatósági közegnek az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 19. §-a 2. pontjának rendelkezéséhez képest a hatáskör kérdésében a fenti értelemben kellett dönteni. Minthogy az üzletvezetőség feljelentésében hivatkozás történik a kir. Curiának 22. számú döntvényére, a mely szerint a sértett közhivatalnok helyett ennek felettes hatósága a bűnvádi eljárás meginditását eredményesen kérheti, erre vonatkozólag megjegyeztetik, hogy ebben az