Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

_ 24 — állapította s minthogy a kir. közigazgatási bíróságnak az 1896. évi XXVI. t.-cz. 83. §-nak első pontjában megállapított hatásköre csak a tényleges szolgálati kötelékben álló állami tisztviselők, altisztek ós szolgáknak az 1893. évi IV. t.-cz. szerint járó illetményekre való igényéből eredő kérdésekre, valamint ebből az igényből í'olyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre terjed ki: kétségtelen, hogy a fent jelzett panaszos igény elbírálása hatáskörébe nem tartozik. Nem terjeszthető ki a közigazgatási bíróság hatásköre a vitás kérdés elbírálására az 1896. évi XXVI. t.-cz. 17. §-nak második bekezdése alapján sem, mert a szolgálatba való visszahelyezés ós az illetmények kérdése nem mint fő- és mellékkérdés, hanem mint előzmény és következmény viszonylanak egymáshoz, következőleg főés mellékkérdés kapcsolata alapján az idézett törvényszakasz értelmében azok a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem vonhatók. Az előadottak alapján ki kellett mondani, hogy a m. kir. pénzügyminiszter ós a közigazgatási bíróság közt felmerült ebben a hatásköri összeütközési esetben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A birói őrzés és intézkedés alá eső letétnek nemcsak azon összegek tekintendők,, melyek peres vagy vitás követelés biztosítására helyeztetnek hatósági letétbe, hanem azok az értékek is, melyeket az adós azért ad hatósági kezelésbe, mert a jogosult ismeretlen volta miatt átadni gátolva van. Ha ily esetben a közigazgatási tisztviselő helyez értéket letétbe a birósághoz, azt a biróság szintén köteles elfogadni. A hatásköri biróság 1909. évi 33. sz. alatt következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. A takarókpénztári betétkönyv, illetve az azon elhelyezett pénzösszeg ugy jelentkezik, mint az adós — a korcsmajog haszonbérlője — részéről az ismeretlen tartózkozásu hitelezőket megillető s részükre letenni kivánt magánjogi tartozási összeg. Minthogy pedig birói őrzés és intézkedés alá eső letéteknek nemcsak azok az összegek tekintendők, melyek peres, vagy vitás követelés biztositására helyeztetnek hatósági letétbe, hanem azok az értékek is, melyeket az adós azért adott hatósági kezelésbe, mert a jogosult az átvételben kilétének, vagy tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt gátolva van; minthogy továbbá az, hogy a pénzösszeget közigazgatási tisztviselő tette letétbe, a letétnek birói letéti minőségét nem változtatja meg: ki kellett mondani, hogy a szóban levő pénzösszegnek letétként őrzése és a felette való intézkedés a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A sírbolt kinyitása, a hulla kiásása és elszállítása felett közegészségi szempontból a közigazgatási hatóság jogosult határozni: de hogy valamely magánszemélynek van-e joga valamely hulla kiásatására és elszállítására, ez oly családjogi kérdés, melynek elbírálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik, A hatásköri biróság 1909. évi 42. sz. alatt hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. A jelen ügyben a rendes biróság és a közigazgatási hatóság között ,a hatásköri összeütközés esete ama jogvitának eldöntését illetően merült fel, mely az elhalt Zimmermann Abrahámné szül. Schank Anna Máriának férje és anya között arra nézve keletkezett, hogy a férj köteles-e megengedni, hogy feleségének sírboltba már elhelyezett teteme az elhaltnak anyja által épített sírboltba vitessék. Itt tehát magánosok között felmerült és pedig az elhalthoz