Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 15 — Az a vitás kérdés, hogy valamely tisztviselő szolgálatképtelenné vált-e s ez alapon nyugdíjazása elrendelhető volt-e vagy sem, a közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartozik. A m. kir. közigazgatási biróság 1908. évi 4717. sz. határozata: A m. kir. közigazgatási biróság a panaszt azon részében, mely a m. kir. belügyminiszter idézett határozata ellen irányul, érdemi birálat nélkül visszautasítja; a törvényhatóság 144/907. sz. alatt hozott határozatának a szolgálati idő beszámítására és a nyugdij megszabására vonatkozó rendel­kezése ellen irányuló részében pedig a panasznak helyt nem ad. Az 1896. évi XXVI. t.-cz. 45. §-a a törvényhatósági alkalmazottak ellá­tása ügyét kifejezetten csak annyiban utalja a közigazgatási biróság hatás­körébe, a mennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak van-e egyáltalában ellátásra jogos igénye vagy, hogy ezen a czimen mekkora összeg illeti meg őt, vagy ha élvezett ellátása megszüntettetett. Az idézett törvényszakasznak ebből a rendelkezéséből következik, hogy a fen­tebbi kérdések előzményéül szolgáló annak az előfeltételnek a megállapitása, vájjon az illető alkalmazottra nézve a szolgálati képtelenség bekövetkezett-e, a közigazgatási hatóságnak van fentartva. Az a vitás kérdés tehát, hogy panaszló nyugdíjazása elrendelhető volt-e vagy sem, a m. kir. közigazgatási biróság hatásköréhez nem tartozván, a m. kir. belügyminiszternek ebben a kérdésben hozott, idézett határozata ellen irányuló panaszt birói hatáskör hiányában érdemi tárgyalás nélkül vissza kellett utasitani. A panasz azon részének elbirálása, melyben panaszló nyugdijának megállapításánál, az 1877. évi április 1-től 1882. évi június végéig a város szolgálatában töltött időt beszámíttatni kéri, az 1896. évi XXXVI. t.-cz. 45. §-a alapján a biróság hatáskörébe tartozik; e részben azonhan a biróság a panasznak helyt nem adhatott. Mert a panaszló felebbezésében maga is elismeri, hogy 1882. évben a városnál viselt állásáról lemondott s 1887. évben nyert újra alkalmazást. A városi nyugdij szabályzat 3. § b) pontja értelmében pedig a kik állásukról lemondottak, mindennemű ellátásra való igényüket elvesztik, következésképen arra sem lehet igényük, hogy a lemondás előtt töltött szolgálati idejük eset­leges ujabb alkalmaztatásuk után bekövetkező nyugdíjazásuknál beszámit­tassék. Közös határon kerités f elállitása vagy ennek tűrése iránt indított ügy elbirálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik. A hatásköri biróság 1908. évi 2. sz. alatt hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. A közigazgatási hatóság jogerős határozata irányadó arra nézve, hogy ebben az esetben a közrendészeti szempontból nem szükséges kerités felállítása és mert az a körülmény, hogy a telektulajdonosok kerités felállítási kötelezett­ségéről törvényhatósági szabályrendelet intézkedik, egymagában még nem állapítja meg ennek a kötelezettségnek a közrendészeti, tehát közigazgatási természetét; mert a magánjognak forrásai közé is tartoznak a helyhatósági szabályrendeletek. A felek között támadt annak a vitának az eldöntése tehát, hogy a beltelkeiket elválasztó határvonalon melyikük állítson kerítést, mint a szomszédjog körébe tartozó magánjogi vitás kérdésnek az eldöntése a ren­des biróság hatáskörébe tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom