Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 4 — be. Az igy, valamint a két gyermekre vonatkozólag az idézett t.-cz. 24. §-ának 2. és 3. pontja értelmében kiegészitendő iratok felterjesztése alkalmával a szóban levő két gyermek jelenlegi foglalkozását, lakhelyét, családi állapotát jelentse be. Egyben felhivom még, hogy a Gusztáv nevü fiút értesítse, hogy a mennyiben a magyar állam kötelékéből szintén elbocsáttatni óhajtaná magát, ugy ezért szabályszerűen felszerelt kérvénnyé] folyamodjék. Miután pedig ezen ügy már igen régen húzódik, a fentiek értelmében sürgősen járjon el Házassági kötelékben álló nőnek az 1879. évi L. t.-cz. 41. §-a alapján való visszahonositás csak birói elválasztás bekövetkeztével eszközölhető. A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 132,716. sz. határozata: S. vármegye alispánjának R. Kelemenné visszhonositás iránti kérelme nem teljesithető. Az 1879. évi L. t.-cz. ugyan nem zárja ki azt, hogy érvényes házassági kötelékben álló, illetőleg férjétől biróilag el nem választott nő önállóan állampolgárságot ne változtathasson s ehhez képest fentnevezett nő az 1879. évi L. t.-cz. 41. §-a értelmében honosítható, illetve az ezen szakaszban foglalt kellékek fenforgása esetén visszhonositható lenne. Az 1879. évi L. t.-cz. 41. §-ában érintett visszhonositás azonban csak az ott jelzett feltétel, vagyis a jelen esetben a birói elválasztás bekövetkeztével foglalhat helyet. Magyar állampolgárság elvesztése esetében a nyugdij és segélypénzre való igény is megszűnik. A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 99,580. sz. határozata: Jelentésének elintézéséül értesítem, hogy özvegy K. Antalné trieszti lakost tudósítsa arról, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrtól vett értesülés szerint a magyar állami kötelékből való elbocsátása esetén özvegyi nyugdiját elveszti s nyugdijának az elbocsátás után leendő megtartása iránt benyújtott és ide zárt kérelme nem teljesithető, mert az özvegyi nyugdíjnak a közvetlen jogosult nyugdijával egyenlő jogi természete lévén, abból a körülményből, hogy nyugdíjra való jogosultságot csak magyar állampolgár szerezhet, önként következik, hogy a magyar állampolgárság elvesztése esetében a nyugdij, illetve segély pénz is elvész ós annak a megtartására miniszteri engedély nem adható. Ezek közlése mellett egyúttal kívánjon alispán ur nyilatkozatot folyamodótól, vájjon kivándorlási kérvényét fentartja-e ? Az állampolgári kötelékből való elbocsátási kérelmek tárgyalásánál bekivánt törvényszéki bizonyítványok bélyegkötelesek. A m. kir. pénzügyminiszternek a belügyminiszterhez 1902. évi 102,017. sz. a. intézett átirata: A törvényszéki bizonyítványok bélyegkötelezettsége tárgyában folyó évi 124,115. sz. a. kelt nagybecsű átiratára a közlemények visszazárása mellett van szerencsém tisztelettel közölni, hogy az 1879. évi L. t.-cz. rendelkezése értelmében szükséges törvényszéki bizonyítványok véleményem szerint bélyegkötelesek. A most idézett szakasz világos rendelkezése szerint ugyanis az ott meghatározott körülményeket a folyamodó tartozik kimutatni. Kétségtelen tehát, hogy azok az iratok, a melyek a jelzett körülmények igazolására szükségesek, a fél magánérdekét szolgálják s mivel azok bélyegmentességét sem