Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

törvény,^ sem szabály meg nem állapítja, bélyegkötelezettség szempontjából az általános rendelkezések alá esnek. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy kétely esetében a hivatalos bizonyítványt az 1880. évi 584. sz. rendelet 7. pontja értelmében az alispán kéri be, mert ezáltal ez a bizonyítvány hivatalos levelezés nem lesz, mert a bélyegmentes hivatalos levelezések közé csak a hivatalok egymás közötti hivatalos iratváltásai tartoznak, ez a kedvezmény azonban nem terjed ki azokra az iratokra, melyeket hivatalos levelezés utján a felek érdekében beszereznek, ha csak ezeknek a hivatalos levelezés utján beszerzett iratoknak a bélyegmentességét törvény vagy szabály külön nem biztosítja. Jelen esetben olyan körülmény felderítésére, melynek kimutatását a törvény a féltől követeli, a hatóság bizonyítványt szerez be, a mely bizonyítvány nem hivatalos czélra, hanem a fél érdekében szükséges, véleményem szerint ez a bizonyítvány akár a fél csatolja be, akár a hatóság pótlólag szerzi be, épen ugy bélyegköteles, mint bélyegkötelesek azok a hivatalos bizonyítványok, amelyek az 1879. évi L. t.-cz. 24. § 1. és 2. pontjában jelzett körülmények beigazolására szolgálnak. A külföldi honosságú tolonczok állampolgárságuk megállapításáig miként őrzendők. A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 25,878. sz. a. kibocsátott általános rendelete. A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányának jelentéséből arról értesültem, hogy a rendőr, illetőleg tolonczhatóságok a kiutasított és eltolonczolásra itélt külföldi honossági egyéneket, állampolgárságuk és illetőségük megállapítása végett gyakran a budapesti m. kir. államrendőrség tolonczügyosztályához szállítják fel. A rendőrhatóságok ezen eljárása szabálytalan, mert az 1903. évi VIII. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott 91,000/905. B. M. sz. rendelet mellékletét képező rendelet 9. §-ának az a rendelkezése, hogy a tolonczok az illetőség kétes volta esetében a budapesti tolonczosztálynak átadandók, nem a saját területükön elfogott külföldi honosságú egyénekre, hanem a külföldről Magyarországba tolonczolt olyan egyénekre vonatkozik, kiknek magyar honossága kétségtelenül meg van állapítva s csupán illetőségi helyök kétes s az illetőség megállapítása hosszabb időt venne igénybe és ez a rendelkezés is csak a határrendőrségnek szól. Minthogy pedig az államrendőrség fogház- és toloncz-ügyosztály helyiségei még a székesfőváros területén letartóztatott egyéneket is alig képesek már befogadni s a vidékről esetleges járványos helyről felszállított egyének a székesfőváros közegészségügyi viszonyait folytonosan veszélyeztethetik: felelősség terhe alatt elrendelem, hogy a kiutasított és eltolonczolásra itélt külföldi honosságú egyének állampolgárságuk és illetőségük megállapítása iránt folyamatba tett tárgyalások befejeztéig — illetőleg korábbi eltávolításukig vagy esetleg szabadonbocsátásukig — a helyben lévő, esetleg a legközelebbi tolonczállomáson őriztessenek s a vonatkozó iratok a 122,631/905. B. M. sz. rendelethez képest felterjesztessenek. Fentiekről azzal a felhívással értesítem, hogy az illetékes hatóságokat ezen intézkedésem pontos és szigorú betartására utasítsa.