Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 126 — nyilvánvaló, hogy a törvény a szülésznői gyakorlat teltételéül az ország területén érvényes szülésznői oklevél vagy tiszti főorvosi képesitő okmány birását (1876. évi XIV. t.-cz. 50. §.), ennek a tiszti főorvos által történt megvizsgálását (162. §. e) pont) és az oklevélnek a törvényhatósági közgyűlés által történt kihirdetését (159. §. d) pont) irja csak elő. E törvényes feltételek fenforgása esetén minden okleveles szülésznő magángyakorlatot szabadon folytathat. Ez a gyakorlat tisztán magánjellegű és hatósági ellenőrzés alá csak a törvény által megkivánt képesités megállapithatása czéljából vonatott. A szülésznői oklevélnek e czélból történt hatósági felülvizsgálata és kihirdetése csak magára az oklevélre, de nem a szülésznői gyakorlatra vonatkozik, a melynek csupán előfeltételét képezi, anélkül, hogy a szülésznői gyakorlat hatósági megerősités folytán viselt hivatal, szolgálat vagy állás jellegét nyerné. Ily jelleggel a szülésznői gyakorlat csak abban az esetben bir, ha a szülésznő azt állami, törvényhatósági vagy községi szolgálatban teljesiti. A büntetőtörvénykönyv alapján bizonyos időtartamban kiszabott hivatalvesztés büntetésnek kettős hatálya van, úgymint: egyrészt elveszti az elitélt ennek alapján a már viselt hivatalát, ha az a btk. 55. §-ában felsoroltak valamelyikét képezi, másrészt az ott felsoroltakat az itéletileg megállapított határidő alatt meg nem szerezheti. A btk. 55. §-a ilyenekül csak a kinevezés vagy választás utján nyert közhivatalt, közszolgálatot, hatósági megerősités folytán viselt hivatalt, szolgálatot vagy állást emliti, a melyek alá a fent kifejtettek alapján, a magánszülésznői gyakorlat azonban nem vonható. Ha tehát a szülésznő jogerősen bizonyos időtartamban megállapitott hivatalvesztésre Ítéltetett, ezen idő alatt magángyakorlatot folytathat, mert a kiszabott büntetés következtében csak állami, törvényhatósági vagy községi szülésznői állását — a mennyiben ilyennel birt — vesztené el, illetőleg az itéletileg megállapított időtartam alatt ezek egyikét sem szerezheti meg. A magángyakorlatot a szülésznő csak abban az esetben nem folytathatja, ha az illető szakképzettséggel járó foglalkozásának gyakorlatától végképpen vagy határozott időtartamra itéletileg kifejezetten eltiltatott, a mi a btk. 291. és 310. §-aiban meghatározott gondatlanságból elkövetett emberölés, illetőleg testi sértés vétségeinek eseteinél fordulhat elő és a mely esetekben ezt az itélet nem a hivatalvesztés kifejezéssel, hanem mindenkor a fenti szavakkal világosan és határozottan rendeli el. t A vasúti személy- és áruszállításból kifolyólag felmerülő dijak és illetékek nem közigazgatási, hanem magánjogi uton érvényesíthetők. Ily ügyekben a közigazgatási hatóság közreműködése csupán a személyazonosság megállapítása czéljából vehető igénybe. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1907. évi 66,081. sz. határozata : H. vármegye alispánjának. Vonatkozással 1903. évi 16,771. sz. alatt a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézett s utóbbi által 1904. évi 125,559. sz. alatt áttett felterjesztésére, melyben S. város rendőrkapitányának azon jelentése folytán, hogy a s—i vasúti állomás főnöke több izben megkereste a rendőrkapitányságot vasúti menetdijak és birságok behajtására, az ily esetekben követendő eljárásra nézve utasítást kért: a következőkről értesitem. Tekintettel arra, hogy a vasúti személy- és áruszállításból mint fuvarozási ügyletből kifolyólag felmerülő s a felek által a vasúti üzletszabályzat, vagy