Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 123 A határrendőrség és a helyi hatóságok közötti viszony. A m. kir. belügyminiszter 1906. évi 130,467. sz a. határozata: A. vármegye alispánjának. Az iratok visszaküldése mellett miheztartás végett közlöm, hogy a határszéli rendőrkapitányságok és a rendőrbiráskodási joggal felruházott kirendeltségek vezetői a területükön fekvő községi elöljáróságokhoz, a községi és körjegyzőkhöz az 1903. évi VIII. t.-cz. 2. §-ában megállapított hatáskörben jogosultak felhivásokat intézni, az elöljáróságok, községi ós körjegyzők pedig azokat teljesíteni, illetőleg azokra jelentéseket tenni kötelesek. Az 1886. evi XXII. t.-cz. 110. §-ában előirt alakiságoknak némely ügyekben mellőzése. A m. kir. belügyminiszter 1906. évi 121,814. sz. határozata: B. vármegye közönségének. A vármegye alispánja felterjesztette M. r. t. város közönségének előterjesztését, melyben annak megengedését kéri, hogy oly esetekben, mikor a város részére az 1881. évi XLI. t. cz. 21. §-a értelmében megállapitott utczaszabályozási vonalakat érintő épitkezésekből folyólag annak szüksége áll elő, hogy vagy a város váltson meg egy a közterülethez csatolandó telekrészt, vagy a közterület egy részét engedje át az építőnek, az ily adás-vétel kérdésében való határozathozatal alkalmával az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-ában előirt alakiságok mellőzésével járhasson el. Ezen kérelmet megfontolás tárgyává tevén, értesitem, hogy nincs észrevételem az ellen, hogy az 1881. évi XLI. t.-cz. 21 §-án alapuló tulajdon változás eseteiben, illetőleg ott, a hol az utczaszabályozási vonal előzőleg már törvényszerűen megállapittatott, az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-ában előirt alakszerűségek mellőztessenek. Az 1881. évi XLI. t.-cz. 21. §. értelmében ugyanis az «átengedett terület kisajátítási jogczimen községi vagyonná válik» és a város köteles annak becsértékét megfizetni, viszont a köztérből a telekhez kapcsolt terület is kisajátítási jogczimen a telek tulajdonába megy át; a tulajdon átváltozás jogczime itt nem adás-vétel, hanem kisajátítás, alapja nem a felek akarata, hanem a törvény parancsoló rendelkezése; következéskép a községi ingatlannak ily kisajátítás czimén való elidegenítése nem tartozik azok közé az esetek közé, a melyekben a törzsvagyon elidegenítését a képviselőtestület határozta el; az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-ának harmadik bekezdésében előirt körülményes eljárás tehát, a mely csak a képviselőtestület határozatán alapuló elidegenítésre van megszabva, az 1881. évi XLI. t.-cz. 21. §. esetében mellőzhető. A kérdéses alakiságokkal kapcsolatban felmerült azonban a jóváhagyás kérdése is. A szóban levő határozatok ugyanis az 1886. évi XXII. t.-cz. 24. §-ának b) pontja szerint csakis a törvényhatóság jóváhagyása után hajthatók végre. A jóváhagyás mellőzése törvényességi szempontból mellőzhetőnek nem mutatkozik, mert az előbb idézett törvény minden községi vagyon elidegenítésére vagy szerzésére nézve megszabja a felsőbb jóváhagyást. Az állami távbeszélőt a rendőrség és kir. ügyészség közrendészeti és bűnügyekben a megye határain kivül dijtalanul nem vehetik igénybe. Közveszély, baleset, elemi csapások eseteiben, vagy pedig az állam biztonsága érdekében a távbeszélőt azonban bárki díjmentesen használhatja. A m. kir. belügyminiszter 1906. évi 116,618. sz. határozata: H. vármegye alispánjának. Folyó évi 6999. sz. felterjesztésére értesitem, hogy a m. kir. kereskedelmi miniszter urnák a m. kir. igazságügy-