Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- 111 — A fiumei községi cselekvő választóképességnek kelléke az ottani községi illetőség s e nélkül nem lehet választó az, a kinek egyébként megvan az a minősitése, melyet Fiume szabad város és kerületének Statútuma 28. §-a a választói joghoz megkíván. A m. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának XV. sz. döntvénye: Fiume szabad város és kerületének Statútuma a lakosság megkülönböztetéséről szóló 5. §-ában akkép rendelkezik, hogy: Fiume lakossága áll: a) a község tagjaiból és b) idegenekből. Ugyanitt kimondja azt, hogy : a község tagjai azok, kik fiumei illetőségűek. A fiumei illetőséget pedig a Statútum akkép szabályozza, hogy azokon felül, kik már a Statútum, hatályba lépte idején ottani illetőségűek voltak, vagy az illetőséget azóta születés avagy felvétel által elnyerték — a 10. §. rendelkezése szerint — személyes viszonyuk alapján, a magyar honosságra nézve az 5. §-ban megkivánt általános feltételen kivül, minden egyéb feltétel nélkül, fiumei illetőségűek lesznek az államhivatalnokok, békeszolgálatban álló katonatisztek, papok, nyilvános tanárok és tanítók, ha hivataluk állandóan Fiuméhez vagy ennek kerületéhez köti őket. A lakosok jogairól és kötelezettségeiről szóló 20. és következő szakaszokban pedig a 20. §. idegenek jogait s a 21. §. a községi illetőségű egyének jogait szabja meg akkép, hogy a 20. §. szerint: a Fiúméban tartózkodó idegenek — ideértve a külföldi alattvalókat is — a községi intézményeket a szabályzatok határain belül szabadon élvezhetik. Mig a 21. §. szerint: A községi illetőségű egyéneknek ezenkivül jogában áll: a) a fennálló rendeletek értelmében a községi javakat használni; b) elszegényedés esetén jogot tarthatnak a község költségén való segélyeztetésre, a szegények eltartásáról szóló szabályok szerint; c) aktiv választási, valamint megválaszthatási joggal birnak a 28. és 30. §-ok által megszabott határok között. Az ekkép felhivott 28. §. szerint pedig: Választók általában, ha irni és olvasni tudnak: 1. mindazok, kik a magyar országgyűléshez való képviselő-választásra cselekvő választási joggal birnak; a hosszujáratu hajókapitányok és hadnagyok. Végül a 29. §. az előbbi szakasz alól való kivételeket állapítja meg. A fenforgó kérdés helyes megbirálása nem történhetik önállóan a 28. §. alapján, hanem a fennebb idézett összes rendelkezések egybevetésével kell annak történnie. Ez egybevetés eredménye az, hogy a lakosok jogait szabályozó 20. és 21. §-ok alkotják meg a választójog forrását, még pedig akkép, hogy e szakaszok a választójogot csakis a fiumei községi illetőségű egyéneknek adják meg; de ezeknek sem korlátlanul, hanem — a 21. §. alpontjának kifejezett rendelkezése szerint — a cselekvő választóképesség tekintetében a 28., a választhatóság tekintetében pedig a 30. §-ok által megszabott korlátok között. Ekkép a 28. §. nem forrása a cselekvő választójognak, hanem inkább e szakasz ama korlátok megszabása, a melyeken belül a 21. §. c) pontja szerint jogosultakat a cselekvő választójog megilleti; vagyis a 28. §. ama minősitésnek általában való megállapítása, a mely minősítés fenforgása esetén, a fiumei községi illetőségű egyéneknek cselekvő választójoga van, a mely általános minősítés alól a következő 29. §. ismét egyes kivételes eseteket állapit meg, mikor a választójog ideiglenesen vagy végleg hiányzik. Ezek szerint, a fiumei községi cselekvő választóképességnek első és elengedhetetlen kelléke a fiumei községi illetőség; és igy azok, kik nem ottani kczségi illetőségűek, választók nem lehetnek, habár a 28^^-ban megkívánt minősítésük meg is van. A Statútumnak a választójogra vonatkozó eme rendelkezései mellett — a melyekből, a fentebbiek szerint, már