Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 110 — A vármegyei segéd- és kezelő-hivatalnoki állásokra tiszteletbeli kinevezések nem eszközölhetők. A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 158,561. sz. általános rendelete: Az 1886. évi XXI. t.-cz., mely határozott megkülönböztetést tesz a «tisztviselők», másrészt a «segéd- és kezelőszemélyzet tagjai»> között, 57. §. B. g) pontjában csakis a tisztviselőknek a mutatkozó szükséghez képest való tiszteletbeli kinevezéséről rendelkezik; a miből természetszerűleg következtethető, hogy segéd- és kezelőállásokra tiszteletbeli minőségben annál kevésbbé eszközölhetők kinevezések, mert ezeknél a törvény által megkívánt szükségesség esete — tekintettel arra, hogy a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai főispáni hatáskörben más munkakörrel is megbizhatók — elő sem fordulhat. 1. Azok a vármegyei épületek, a melyek rendeltetése az volt, hogy vármegyei tiszti lakásokul használtassanak, ezt a közigazgatási czélu jellegüket, az 1904. évi X. t.-cz. hatálybalépte után sem vesztették el, és mindaddig, a mig rendeltetésüknek megfelelő más czélra, például vármegyei hivatalok elhelyezésére, igénybe nem vétetnek, a vármegye költségvetésében továbbra is mint természetben adott lakások kell, hogy szerepeljenek, a melyekért a vármegye a tisztviselői lakáspénzeket sem házbér, sem más czimen nem követelheti. 2. Noha az 1902. évi III. t.-cz. azokat a vármegyei pénztári és számvevőségi állásokat, a melyeket a vármegye annak idején a gyámpénztári tartalékalap terhére rendszeresitett, megszüntette, s ezzel az a czél is megszűnt, a melyre a vármegye a hozzájárulást megszavazta, az erre lekötött összeg felett való rendelkezés joga a vármegyére még sem szállott vissza, hanem ezek a hozzájárulási összegek az 1901. évi XXI. t.-cz. értelmében lekötötteknek tekintendők és vármegyei költségvetésekbe a dologi kiadások fedezésére tovább is beállitandók. 3. A gyámpénztári tartalékalapnak az állatorvosok illetményéhez való hozzájárulása a későbben alkotott 1901. évi XXI. t.-cz. 4. §-a rendelkezésével kapcsolatba nem hozható, s ennek következtében az a vármegye közigazgatásiíkiadásaira lekötöttnek nem tekinthető, hanem ezen hozzájárulási összegre vonatkozólag az 1900. évi XVII. t.-cz. hatálybalépte után a vármegye az 1877. évi XX. t.-cz. 298. §-án alapuló rendelkezési jogát visszanyerte, az 1901. évi XXI. t.-cz. életbelépte után pedig, a mennyiben ez a jövedelem a gyámpénztári mérlegben mint a tartalékalap jövedelmének feleslege szerepel, az 5. §. rendelkezése alá esik, mely a tartalékalap jövedelmének le nem kötött részét a gyermekvédelmi czélokra rendeli fordítani. A m. kir közigazgatási biróság 1909. évi 1262. sz. határozata. Helyiérdekű vasútnak állami megváltása esetében a megváltási ár alapjául szolgáló tiszta jövedelem megállapításánál a bevételből igazgatási költségek czimén csakis az a költség, illetve a költségeknek csakis az az arányos része vonható le, mely a vasútüzem igazgatására esik. A m. kir. közigazgatási biróság 1909. évi 3747. sz. határozata.