Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 106 — valamely szűkebb körére, az érdekeltség meghatározásánál, annak legtágabb fogalmából kell kiindulni. Ezen szempontból pedig, a különlegesen érdekelt jelölteken kivül érdekeitekül tekintendők mindazok, a kikre a törvényhatósági bizottság hatósága kiterjed, tehát a törvényhatóság lakosai és birtokosai. Annyival kevésbbé lehet pedig a törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a felebbvitel jogát az illető választókerület lakosaira korlátozni, mert ennek következtében a felebbviteli jog a törvényhatósági bizottsági tagok választásánál az érdekeltek szűkebb körére szoríttatnék, mint a virilis névjegyzék megállapításánál, holott a felebbviteli jog alapját a törvényhatósági bizottság mind a két eleménél ugyanaz a természetű érdekeltség képezi. Cs. József és társai a—i lakosok felebbviteli joga tehát törvényes alapon nem levén megtagadható, a biráló választmány határozatát megsemmisiteni és azt az igazoló választmány határozatának panaszló felebbezése alapján való fölülvizsgálatára kellett utasítani. A misealapitvány jövedelme után fizetett tőkekamatadó a plébánost személyes, egyéni kötelezettséggel nem terheli; ez az adó a plébánosnak nem saját adója s igy nem is jöhet az ő adójaként számitásba a törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál. A m. kir. közigazgatási bíróság 1908. évi 6787. sz. határozata : A közigazgatási bíróság 8. vármegyei törvényhatósági bizottság legtöbb adótt fizető tagjainak 1909. évi névjegyzéke ügyében a vármegye állandó biráló választmányának 1908. évi 14,545 sz. alatt hozott határozata ellen M. Antal s.-i esperes-plébános által beadott panaszt, a 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. szakasza alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: A panasz arra irányul, hogy a misealapitványok tőkekamatadója a panaszló plébános adójaként számittassék. A misealapitvány, mint külön rendeltetéssel biró vagyon, a szoros értelemben vett plébánosi javadalomnak nem alkotó része s a plébános a misealapitványnak nem haszonélvezője, hanem csak kezelője és a alapítvány tiszta jövedelmének bizonyos részben részese. Következésképen a misealapitvány jövedelme után fizetett tőkekamatadó, miként a kivetés is mutatja, a plébánost személyes, egyéni kötelezettséggel nem terheli; tehát ez az adó a plébánosnak nem saját adója s igy nem is jöhet az ő adójaként számitásba a legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál. Ezért a panasznak helyt adni nem lehet. Ha törvényhatósági bizottsági tagválasztáson a szavazatok összeszámitásánál a nyilvánosság kizáratott, a választási eredménynek ebből az okból történt megtámadása esetén, a választást érvényre emelni akkor sem lehet, ha egyébként az eredmény helyessége kétség alá sem eshetik. A m. kir. közigazgatási bíróság 1908. évi 6859. sz. határozata: A közigazgatási bíróság a K. vármegyei n — i választókerületben 1907. évi november hó 12-én megtartott törvényhatósági bizottsági tagválasztás ügyében a vármeg\e állandó biráló választmányának 1908. évi 1. sz. alatt hozott határozata ellen K. János és A. Géza által, K. Ferencznek is panaszlóként való feltüntetésével, beadott panaszt az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biró-