Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)
— 107 — ság a panasznak helyt ad, K. vármegye n—i választó kerületében 1907. évi november hó 12-én megtartott törvényhatósági bizottsági tagválasztás eredmenyét megsemmisiti és az állandó biráló válaszmány által elrendelt vizsgálattal felmerült hatósági költség viselése alól a választást megtámadókat felmenti. Indokok: Mindenekelőtt megjegyeztetik, hogy a panaszirat itt levő példányát csakis K. János és A. Géza irták alá, panaszlóknak tehát csakis ezek tekintetnek, habár a panasziraton panaszlóként K. Ferencz is feltüntettetett; továbbá, hogy a panaszirat K. Miklósnak mint első helyen irt megválasztottnak s igy panaszlottnak kézbesittetett, a többi panaszlott pedig erről értesíttetett, vádiratot azonban a törvényes határidő alatt nem nyújtottak be. A választás megtámadására felhozott okok közül mellőzve annak vizsgálását és érdemi méltatását, hogy a választás napjának Sz., Zs. és K. községekben történt közzététele kellő időben és szabályszerűen történt-e? továbbá, hogy a választási elnöknek villás reggelizés végett volt eltávozása a jelen esetben a szavazási eljárás törvényellenes megszakításaként minősül-e "? a választás eredményét meg kellett semmisiteni az eredménynek ama szabálytalanság fenforgásával történt megtámadása következtében, hogy. az 1886. évi XXI. t.-cz. 40. §-ának a szavazatok nyilvános összeszámitására vonatkozó rendelkezése megsértetett. A törvény most idézett szakasza elrendeli, hogy a szavazatok összeszámítása nyilvánosan történjék. A választási jegyzőkönyvből pedig kitűnik, hogy a választási elnök a szavazatok összeszámítását a bizottság «zártkörü», «diszkreczionális» működésének tekintette és ezért, miként a jegyzőkönyv is mutatja, továbbá L. György, L. Tivadar bizalmi férfiak és P. Zoltán járási főszolgabiró, tanuk vallomásaiból határozottan megállapítható, a választási elnök a szavazatok összeszámításánál a nyilvánosságot kizárta és az előbb emiitett két bizalmi férfiúnak vallomása szerint, a választókat csak az eredmény kihirdetéséhez szólitotta be. A törvény által a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezett eljárásnál a nyilvánosságra vonatkozó törvényes rendelkezés megsértése pedig olyan súlyos szabálytalanság, hogy ennek fenforgása és az eredménynek ebből az okból történt megtámadása esetén választást érvényre emelni akkor sem lehet, ha egyébként az eredmény helyessége kétség alá sem eshetik. A választás eredménye megsemmisíttetvén, a felmerült eljárási költség a választást megtámadok terhére nem esik; és e részben, a kérdés egységességénél fogva, a panasz az azt alá nem irt K. Ferencz javára is szól. A törvényhatósági városi tisztviselői állásoknak részvénytársulati, vagy szövetkezeti alapon szervezett pénzintézetek és nagyipari vállalatok igazgatósági tagsági, vagy felügyelőbizottsági tagsági állásaival összeférhetősége. A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 37,323. sz. általános rendelete: A törvényhatósági városi közigazgatás akadálytalan menetének biztosítása érdekében szükségesnek találom, bogy a városi tisztviselői állásoknak részvénytársulati vagy szövetkezeti alapon szervezett pénzintézetek és nagyipari, vagy közlekedési vállalatok igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagságával, vagy hasonló megítélés alá kerülő bármely más nevezetű állással való összeférhetősége iránt felmerülő kérdések és az ezek elintézése körül követendő eljárás tekintetében az alábbi irányító utasításokat adjam. A tisztviselői állásoknak ily állásokkal való összeférhetősége, vagy összeférhetetlensége általános érvényű rendelettel részletesen nem szabályozható, mert az helyesen mindig csupán a konkrét eset körülményei szerint esetről-esetre