Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 107 — ság a panasznak helyt ad, K. vármegye n—i választó kerületében 1907. évi november hó 12-én megtartott törvényhatósági bizottsági tagválasztás ered­menyét megsemmisiti és az állandó biráló válaszmány által elrendelt vizs­gálattal felmerült hatósági költség viselése alól a választást megtámadókat felmenti. Indokok: Mindenekelőtt megjegyeztetik, hogy a panaszirat itt levő példányát csakis K. János és A. Géza irták alá, panaszlóknak tehát csakis ezek tekintetnek, habár a panasziraton panaszlóként K. Ferencz is feltün­tettetett; továbbá, hogy a panaszirat K. Miklósnak mint első helyen irt meg­választottnak s igy panaszlottnak kézbesittetett, a többi panaszlott pedig erről értesíttetett, vádiratot azonban a törvényes határidő alatt nem nyúj­tottak be. A választás megtámadására felhozott okok közül mellőzve annak vizsgálását és érdemi méltatását, hogy a választás napjának Sz., Zs. és K. községekben történt közzététele kellő időben és szabályszerűen történt-e? továbbá, hogy a választási elnöknek villás reggelizés végett volt eltávozása a jelen esetben a szavazási eljárás törvényellenes megszakításaként minő­sül-e "? a választás eredményét meg kellett semmisiteni az eredménynek ama szabálytalanság fenforgásával történt megtámadása következtében, hogy. az 1886. évi XXI. t.-cz. 40. §-ának a szavazatok nyilvános összeszámitására vonatkozó rendelkezése megsértetett. A törvény most idézett szakasza elren­deli, hogy a szavazatok összeszámítása nyilvánosan történjék. A választási jegyzőkönyvből pedig kitűnik, hogy a választási elnök a szavazatok össze­számítását a bizottság «zártkörü», «diszkreczionális» működésének tekintette és ezért, miként a jegyzőkönyv is mutatja, továbbá L. György, L. Tivadar bizalmi férfiak és P. Zoltán járási főszolgabiró, tanuk vallomásaiból határo­zottan megállapítható, a választási elnök a szavazatok összeszámításánál a nyilvánosságot kizárta és az előbb emiitett két bizalmi férfiúnak vallomása szerint, a választókat csak az eredmény kihirdetéséhez szólitotta be. A tör­vény által a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezett eljárásnál a nyilvános­ságra vonatkozó törvényes rendelkezés megsértése pedig olyan súlyos szabály­talanság, hogy ennek fenforgása és az eredménynek ebből az okból történt megtámadása esetén választást érvényre emelni akkor sem lehet, ha egyéb­ként az eredmény helyessége kétség alá sem eshetik. A választás eredménye megsemmisíttetvén, a felmerült eljárási költség a választást megtámadok terhére nem esik; és e részben, a kérdés egységességénél fogva, a panasz az azt alá nem irt K. Ferencz javára is szól. A törvényhatósági városi tisztviselői állásoknak részvénytársulati, vagy szövet­kezeti alapon szervezett pénzintézetek és nagyipari vállalatok igazgatósági tagsági, vagy felügyelőbizottsági tagsági állásaival összeférhetősége. A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 37,323. sz. általános rendelete: A törvényhatósági városi közigazgatás akadálytalan menetének bizto­sítása érdekében szükségesnek találom, bogy a városi tisztviselői állásoknak részvénytársulati vagy szövetkezeti alapon szervezett pénzintézetek és nagy­ipari, vagy közlekedési vállalatok igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag­ságával, vagy hasonló megítélés alá kerülő bármely más nevezetű állással való összeférhetősége iránt felmerülő kérdések és az ezek elintézése körül követendő eljárás tekintetében az alábbi irányító utasításokat adjam. A tiszt­viselői állásoknak ily állásokkal való összeférhetősége, vagy összeférhetetlen­sége általános érvényű rendelettel részletesen nem szabályozható, mert az helyesen mindig csupán a konkrét eset körülményei szerint esetről-esetre

Next

/
Oldalképek
Tartalom