Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 100 — ság a törvényhatósági bizottsági közgyűlés panaszának helyt nem ad; P. Gyula panaszát pedig érdemi bírálat nélkül visszautasitja. Indokol: A m. kir. földmi velésügyi miniszter 1906. évi 8908 sz. alatt kelt leirata következtében Gy. sz. kir. város törvényhatósága 1906. évi 134. sz. alatt hozott határozatával szervezeti szabályrendeletének megfelelő módositása mellett az eddigi szerződéses helyhatósági állatorvosi állás helyett állandó helyhatósági állatorvosi állást szervezett s azt a segédszemélyzeti állások közé sorozta. A belügyminiszter 59521/907. sz. leiratával a város határozatát oly módositással hagyta jóvá, hogy a szervezett állás a tisztviselői állások közé sorozandó, és az 1886. évi XXI. t.-cz. 80. §-a rendelkezéséhez képest a főispán által kinevezés utján töltendő be. Miután a m. kir. belügyminiszter ezt az álláspontját a törvényhatóság ujabb határozatával szemben is 1908. évi 115,758/907. számú leiratában fentartotta, ezen utóbbi leirat ellen a törvényhatósági bizottság 1908. évi június 11-én tartott közgyűléséből az 1907. évi LX. t.-cz. alapján panasszal élt, melyben az idézett belügyminiszteri leirat ellenében a bíróságtól annak a kimondását kéri, hogy a város által szervezett helyhatósági állatorvosi állás azonos az 1888. évi VII. t.-cz. 127. és következő §-aiban körülirt községi állatorvosi állással, melynek a betöltése a 129. §. alapján a törvényhatósági bizottsági közgyűlés hatásköréhez tartozik. Panaszt adott be továbbá a belügyminiszter leirata ellen F. Gyula a városnak eddigi szerződéses állatorvosa. A közgyűlés álláspontját azzal indokolja, hog}^ az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t.-cz. 127. §-a a «községi állatorvosa czim alatt akként rendelkezik, hogy minden törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú város városi állatorvost tartani köteles. Ugyanebben a szakaszban rendelkezik a törvény a községi állatorvos tartásáról is, folytatólag pedig ugyanezen czim alatt a 129. §-ban kimondja a törvény, hogy a községi állatorvos előzetes pályázat alapján választatik. Abból tehát, hogy a városi törvényhatósági és községi állatorvos tartásáról a törvény «községi állatorvos ^ közös czim alatt rendelkezik, a város azt következteti, hogy a városi törvényhatósági állatorvosi állás azonos jellegű a községi állatorvosi állással és hogy az ennek következtében a 129. §. rendelkezése szerint szintén választás utján töltendő be s annyival is inkább, mert az állategészségügy államosításáról szóló 1900. évi XVII. t.-cz. a törvényhatósági állatorvosi állásokat államosítván, most már a városi állatorvos teendőinek köre csak az 1888. évi VII. t.-cz. 130. §-ában előirt községi állatorvosi teendőkre terjed ki és igy ebből is az következik, hogy a főispánnak az 1886. évi XXI. t.-cz. 80. §-ában megállapított kinevezési joga is megszűnt és a városi helyhatósági állatorvosi állás csak az 1888. évi VII. t.-cz. 129. §-a értelmében választás utján tölthető be. Ez a felfogás azonban ellenkezik első sorban a községek és a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvények rendelkezéseivel. A községekről szóló 1886. évi XXII. t.-cz. 1. §-a szerint ugyanis a községek törvényes fogalma alatt csak a rendezett tanácsú városok, nagy és kisközségek értendők. A törvényhatósági joggal felruházott városok azonban nem községek, hanem törvényhatóságok, a melyeknek szervezetét az 1886. évi XXI. t.-cz. állapítja meg. Községi alkalmazottakul tehát csak a rendezett tanácsú városok, nagy- ós kisközségek alkalmazottai tekinthetők, mig a törvényhatóságok szervezetében alkalmazottak kivétel nélkül törvényhatósági és nem községi alkalmazottak. Ezért az 1888. évi VII. t.-czikk 129. §-ának ama rendelkezése, hogy a községi állatorvos előzetes pályázat alapján választatik, csak a rendezett tanácsú városi, nagy- és kisközségi s körállatorvosokra vonatkozik, de nem a törvényhatósági városi állatorvosra. De a közgyűlés felfogása magának az 1888. évi VII. törvényczikknek rendelkezé-