Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 99 Törvényhatósági bizottsági tagválasztást vezető elnök abban a kerületben, a hol elnököl, meg nem választható.] A m. kir. közigazgatási biróság 1908. évi 4297. sz. határozata: A közigazgatási biróság a P. vármegyei n—i választó kerületben 1907. évi október hó 23-án megtartott törvényhatósági bizottsági tagválasztás ügyében P. vármegye állandó biráló választmányának 1908. évi 1240. sz. alatt hozott határozata ellen 0. János és társai által beadott panaszt az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. szakasza alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad és 8. Károlynak s K. Rezsőnek törvényhatósági bizottsági taggá történt megválasztását megsemmisiti. Indokok: Az 1886. évi XXI t.-cz. kifejezetten nem rendelkezik ugyan az iránt, hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztást vezető elnök abban a kerületben, a hol elnököl, meg nem választható. Azonban következik ez az általános elvekből és a választási elnöknél feltétlenül szükséges teljes pártatlanságból. A választási elnök hatósági kiküldött; már pedig általános elv, hogy hatósági kiküldöttként, mint vezető, senki sem járhat el oly ügyben, a hol saját személyét illetően közvetlenül érdekelt; és ez az érdekeltség a teljes pártatlansággal természetszerűen összeütközésbe jön. Az országgyűlési képviselő-választásról szóló 1874. évi XXXIII. t.-cz. 63. §-ában ki is mondja ezt az elvet; s mindazok az okok, a melyek ott fenforognak arra nézve, hogy az elnök megválasztható ne legyen, ugyan akkép fenforognak a törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál is. 8 ez az elv csak azt zárja ki, hogy az elnök megválasztassék; de távolról sem vezet oda, a mit az állandó biráló választmány határozata indokában emlit, hogy a választási elnökre adott néhány szavazattal a választás eredményét mindenkor meg lehetne hiusitani. 8. Károly megválasztását tehát érvényre emelni nem lehet, azért, mert a szóbanforgó választást, mint elnök, ő vezette. K. Rezső megválasztását pedig azért nem lehet érvényre emelni, mert egyáltalán nincs adat arra nézve, hogy a választóknak két különböző 0. János jelöltje volt ; ekkép pedig nem jelentkezik indokoltnak az 0. Jánosra esett szavazatoknak ekkép való megosztása, hogy külön számíttattak az 0! Jánosra a lakhely megjelölésével és az e megjelölés nélkül leadott szavazatok. Ha pedig e szavazatok egybeszámittatnának, akkor nemcsak K. Rezsővel szemben, hanem még 8. Károlylyal szemben is 0. Jánosra esett a szavazatok többsége. K. Jánosnak megválasztottá nyilvánítása tehát nem alapul a választók többségének megnyilvánult akaratán. Mindezeknél fogva a panasznak, mely kizárólag a választás megsemmisítését czélozza, helyt kellett adni. Az 1888. évi VII. törvényczikk 129. §-ának ama rendelkezése, hogy a községi állatorvos előzetes pályázat alapján választatik, csak a rendezett tanácsú városi, vagy a kisközségi s körállatorvosokra vonatkozik, de nem a törvényhatósági városi állatorvosra, a kit az 1886. évi XXI. törvényczikk 80. §-ának rendelkezése alapján a főispán van hivatva kinevezni. A m. kir. közigazgatási biróság 1908. évi 4533. sz. határozata: A közigazgatási biróság Gy. sz. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűlésének és F. Gyula állatorvosnak a városi helyhatósági állatorvosi állás szervezése ügyében a m. kir. belügyminiszter 1908. évi 115,758/907. sz. alatt kelt rendelete ellen beadott panaszait az 1907. évi LX. t.-cz. 1. §-a alapján tárgyalás alá vévén, küvetkezőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biró7*