Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 97 — kezését, hogy minden állásra legalább 3 egyén jelölendő. Ez esetben 3 állásra 3 egyén pályázott; s D, mellőzése következtében már az első állásra is csak két pályázó maradt, a másodikra egy s a harmadikra egy sem. A 82. §. értelmében pedig a hármas kijelöléstől eltérni csak akkor lehet, ha nem jelentkezett három kijelölhető egyén a betöltendő állásra. Miután pedig D. Samu I. osztályú szolgabirói állásra pályázott, az I. osztályú szolgabirák kijelölésénél — tekintettel a pályázók számára — törvény szerint annál kevésbbé lett volna mellőzhető, mert az a körülmény, hogy Il-od osztályú szolgabiróvá jelöltetett, egyszersmind azt is igazolja, hogy kijelölésének különben sem volt törvényes akadálya, Il-od osztályú szolgabirói állásra azonban I). Samu éppen oly kevéssé volt kijelölhető, mint dr. •}. József az I. osztályura. Mert a pályázat fogalmából következik, hogy oly állásra, a melyre valaki nem pályázik, nem jelölhető és nem választható meg. Ezen szabálytalanságok miatt a panaszszal megtámadott választásokat meg kellett semmisiteni. Törvényhatósági tisztújító közgyűlésen a közgyűlésen tartama alatt megüresedett állás betölthető. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 51. §-ában megnevezett tisztviselőktől a szavazati jog a tisztujitószéken a miatt, hogy maguk is választás alá esnek, nem tagadható meg. A m. kir. közigazgatási biróság 1908. évi 1191. sz. határozata: A közigazgatási biróság T. vármegye törvényhatósági bizottsága által az 1907. évi deczember hó 31. napján megtartott tisztujitásnak megsemmisitése iránt folyamatba tett ügyet, gróf B. Rezső és társa, továbbá F. János, K. József és társai által beadott panaszok folytán az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panaszoknak helyt nem ad. Indokok: A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t.-cz. 51. §-a szerint az ott megjelölt tisztviselők üléssel és szavazattal birnak, habár nem volnának is tagjai a bizottságnak. A tisztviselőknek biztositott ezt a jogot, a hivatott törvényszakasz csupán annyiban korlátozza, hogy a tisztviselők e joggal, midőn saját fényükről van szó, nem élhetnek Miután pedig a tisztujitás és az egyes tisztviselők megválasztása a törvényhatósági bizottságnak oly sajátos ós különleges ténykedése, mely merőbben különbözik az egyes tisztviselő ténykedése felett való s a törvény által értett tanácskozás és határozathozatal jellegétől, kétségtelen hogy a törvénynek kivételes és igy szoros magyarázatot igénylő tilalma csakis az utóbb jelzett esetekre szoritkozik és azt a tisztújításra kiterjeszteni annál kevésbbé lehet, mert a hivatolt törvény 83. §-a kifejezetten mondja, hogy a tisztujitáson szavazattal birnak vármegyékben az 51. §-ban felsorolt még tényleg működő tisztviselők is, a mint e biróság ugyané kérdésben többször ós 611/908. sz. alatt hozott Ítéletében éppen a jelenlegi panasznak is tárgyát képező T. vármegyei tisztujitás alkalmából beadott egy másik panasz elbírálásánál is már kimondotta. Hogy pedig a megbízatási időtartam lejárta előtt megtartott tisztujitáskor a régi tisztviselők tényleg működőknek tekintendők, kétségtelen, mert akkor még megbizatásuk időtartama le nem járt és működésüket még a tisztujitás után is, a megbízatás időtartamának lejártáig akkor is folytatják, ha a tisztujitáson újból meg nem választattak is. Eme jogi és tényleges helyzetet nem érinti a tisztviselőknek, a tisztújító közgyűlésen történni szokott lemondása sem, mert ezt a lemondást, miután a jogosultság a megbízatás lejártával e nélkül is megszűnik, másnak, mint a törvényhatóság intézkedési joga előtt való meghajlásnak tekinteni nem lehet, De különben is e lemondás nyilvánvalóan csakis a megbízatás időtartamá^^BPS^: 7