Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 91 hirdettetett ki, az egész választási eljárás e miatt megsemmisíttessék. A szavazatok összeszámítása nem egyéb, mint a választás eredményének megállapítása; ez pedig az eljárásnak oly különálló része, hogy az itt történt tévedés a választási eljárásnak már befejezett azt a részét, a melyben a választók akarata megnyilvánult, az érvényesség tekintetében nem érinti. S az élet követelménye is az, hogy a választási eljárásnál, ha a választók többségének törvényesen megnyilatkozott akarata kétséget kizáróan megállapítható : akkor ez az akarat, mint a választás eredménye érvényesüljön és ennek érvényesülését ne akadályozhassa az eredménynek helytejen megállapítása és kihirdetése, a mi esetleg szándékosan is történhetik. Az a szabálytalanság tehát, hogy a választási elnök a szavazatok összeszámításánál történt tévedés következtében, a választás eredményét helytelenül hirdette ki: semmikép sem lehet ok arra, hogy a törvényszerűen történt szavazás megsemmisíttessék; hanem csak az szükséges, hogy a tévedés helyrehozassék. Minthogy pedig ennek a tévedésnek helyrehozásához, a szavazatok összeszámításán kívül, egyéb választási cselekmény nem szükséges: a tévedést az igazoló választmány saját hatáskörében helyesbithette; mert az igazoló választmány hatáskörét illetően az 1886. évi XXI. t.-cz. 43. §-ának két utolsó bekezdéséből az állandó biráló választmány által merített érvelés nem áll meg; és pedig — eltekintve attól, hogy a miniszter hatáskörére vonatkozóan az idézett szakaszban foglalt intézkedés az 1896. évi XXVI. t.-cz. következtében hatályát veszítette, a közigazgatási bíróságnak pedig nem csupán megsemmisítő, hanem az érdemben való határozásra is kiterjedő joga van — nem áll meg az emiitett érvelés azért sem, mert abból, ha valamely eljárásban a legfelsőbb fokon eljáró hatóság esak megsemmisítő jogkörrel állíttatik is fel, távolról sem következik, hogy az alsóbb fokú hatóságnak is csak ilyen jogköre legyen. Ezért és mert a szavazatokat a bíróság is összeszámította s az igazoló választmány által megállapított eredmény tünt ki: az gazoló választmány határozatát érvényre kellett emelni. 1. Az az álláspont, mely szerint mindaddig nem tartható meg a törvényhptósági tisztujitás, mig valamennyi bizottsági tag jogosultsága végérvényesen el nem biráltatott, s az ekkép megállapított névjegyzéket az állandó biráló választmány a közgyűlésnek be nem mutatta, törvényes alappal nem bir. 2. Választott törvényhatósági bizottsági tagok tagsági jogaikat a választás alapján, az esetleges jogorvoslatokra való tekintet nélkül, mindaddig gyakorolhatják, mig a választás eredménye végérvényesen meg nem döntetett. 3. Semmiféle törvényes intézkedésbe nem ütközik a kijelölő választmánynak az az eljárása, hogy az összes betöltendő állásokra nem egyszerre jelölt, hanem csak a főbb állások betöltése után jelölt a többire. A m. kir. közigazgatási bíróság 1908. évi 286. sz. határozata: A közigazgatási bíróság N. vármegye törvényhatóságának 1907. évi deczember hó 19-én tartott tisztújító közgyűlésen hozott összes határozatok, jelesül a tisztviselők megválasztása, valamint a törvényhatóság kebelében lévő választmányok és bizottságok megalakítása ellen M. Lajos és társai által beadott panaszt az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. és 131. §-ai alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak annyiban, a mennyiben az a tisztviselők megválasztása ellen irányul, helyt nem ad. Egyebekben pedig a bíróság a panasz tárgyát illetőleg hatáskörét nem állapítja meg s a panaszt visszautasítja. Indolcok: A panaszlók