Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- 90 tet nélkül választói joggal bírnak. Vagyoni képesítés alapján pedig őt a választói jog szintén nem illeti meg, mert saját beismerése szerint csak hadmentességi dijat fizet; mely azonban az egyenes adók fogalma alá vonható nem lévén, választói jogra nem képesít. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 26. §-ának az a korlátozó rendelkezése, mely szerint mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja, a bizottságnak nem csupán választott és legtöbb adót fizető tagjaira, hanem azokra a tisztviselőkre is vonatkozik, a kik a törvény 51. §-a értelmében állásuknál fogva a közgyűlésen üléssel és szavazattal birnak. % A m. kir. közigazgatási bíróság 1908. évi 88. sz. határozata: /A közigazgatási bíróság Sz. Eleknek, Sz. vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjai névjegyzékébe való felvétele ügyében az állandó biráló választmány 1907. évi 22,381. sz. alatt hozott határozata ellen beadott panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Panaszló nem tagadja, hogy ő S. rendezett tanácsú városnak polgármestere, a mely minőségében az 1886. évi XXI. t.-cz. 51. § a értelmében Z. vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlésein üléssel és szavazattal bir. Ezen jognak pedig, a melynek gyakorlása az illető tisztviselőnek hivatalos állásával egybekötött kötelessége, s a melyről ezért önkényüleg le sem mondhat, a törvényhatóság választott és legtöbb adót fizető tagjainak jogaival teljesen egyenlő a tartalma és jelentősége; a miből okszerűen következik, hogy az idézett törvény 26. §-ának azon korlátozó rendelkezése, mely szerint mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja, a bizottságnak nem csupán választott ós legtöbb adót fizető tagjaira, hanem azon tisztviselőkre is vonatkozik, a kik a törvény 51. §-a értelmében állásuknál fogva a közgyűlésen üléssel és szavazattal birnak. Az állandó biráló választmány tehát törvényszerűen járt el, midőn panaszlót a Sz. vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok sorából kihagyta. Az a körülmény, hogy a választási elnök a szavazatok összesaámitásánál történt tévedés következtében, a választás eredményét helytelenül hirdette ki: semmikép sem lehet ok arra, hogy a törvényszerűen történt szavazás megsemmisíttessék; hanem csak az szükséges, hogy a tévedés helyrehozassék. A m. kir. közigazgatási biróság 1908. évi 265. sz. határozata: A közigazgatási biróság P. sz. kir. város első választókerületében 1907. évi november hó 17-én megtartott városi törvényhatósági bizottsági tagválasztás ügyében a törvényhatóság állandó biráló választmányának 1907. évi 1. sz. alatt hozott határozata ellen Z. Alajos által beadott panaszt, az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad s az igazolóválasztmánynak 1907. évi november hó 29-én hozott azt a határozatát emeli érvényre, melylyel Z. Alajost igazolta mint megválasztott törvényhatósági bizottsági tagot. Indokok: A törvénynek nincs oly intézkedése, mely azt rendelné, s a törvény semmiféle intézkedéséből nem is következik, sőt a gyakorlati élet követelményeivel ellenkeznék az, hogy oly esetben, midőn a szabályszerűen megtörtónt és befejezett szavazás után a szavazatok összeszámításánál egyszerű tévedés történt, s a választás eredménye tévesen