Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- 89 viselők pedig, kik a vármegyei közgyűlés kifejezett engedélye nélkül töltenek be ez idő szerint ily állásokat, ezen körülményt a törvényhatósági bizottsághoz haladék nélkül bejelenteni s a mennyiben eme mellékfoglalkozás hivatali állásukkal összeférhetetlennek mondatnék ki, a vonatkozó határozat jogerőre emelkedtóvei attól nyomban megválni tartoznak. A vármegye közönsége ezen szempontok figyelembevételével az összeférhetetlenséget később is bármikor megállapíthat ja, minek következtében a már megadott engedély is mindenkor csak a visszavonásig terjedő érvénnyel birhat. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 23 §. f) pontja a törvényhatósági bizottsági taggá lehetés feltételéül nem azt állítja fel, hogy valaki az országgyűlési képviselő választók állandó névjegyzékébe felvéve legyen, hanem a névjegyzékbe való felvételre jogositó szellemi és anyagi kellékek birtokát, országgyűlési képviselőválasztási minősítést követeli. A m. kir. közigazgatási biróság 1908. évi 72. sz. határozata: A közigazgatási biróság G. Viktornak, törvényhatósági bizottsági taggá választásának megsemmisitóse tárgyában Z. vármegye állandó biráló választmánya által 1907. évi 22,315. sz. alatt hozott határozat ellen beadott panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Az igazoló és állandó biráló választmány panaszlónak törvényhatósági bizottsági taggá választását abból az indokból semmisítették meg, hogy az országgyűlési képviselőválasztók állandó névjegyzékébe felvéve nincsen. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. f) pontja a th. bizottsági taggá lehetés feltételéül nem azt állítja fél, hogy valaki az országgyűlési képviselőválasztók állandó névjegyzékébe felvéve legyen, hanem a névjegyzékbe való felvételre jogositó szellemi és anyagi kellékek birtokát, azaz az országgyűlési képviseíőválasztói minősitést követeli. A biráló választmány azonban ezzel ellentétbe állítja az ugyanezen f) pontnak azt a következő rendelkezését, hogy a választói névjegyzékből való kimaradás a bizottsági tagsági jog gyakorlását nem akadályozza; mert a határozat indokai szerint a birálóválasztmány az f) pontot aképen értelmezi, hogy ahhoz, hogy valaki bizottsági tag lehessen, nem elég a puszta minősítés, hanem a névjegyzékben tényleg felvéve is kell lennie; annak azonban, a ki már mint bizottsági tag marad -ki a választók névjegyzékéből, bizottsági tagsági joga gyakorlását ez a körülmén}' nem akadályozza. Az f) pont ezen utóbbi rendelkezése azonban, mely a minősitést megállapító rendelkezésnek csak kiegészítője, nem ezt jelenti. Mert az az ok, mely valakit a bizottsági tagsági jog gyakorlásában nem akadályoz, annak sem lehet akadálya, hogy az illető bizottsági tag lehessen. Viszont pedig, a ki valamely okból bizottsági jogot nem gyakorolhat, bizottsági tag sem lehet. Az tehát, a ki az országgyűlési képviselőválasztói minősítéssel bir, ha a névjegyzékbe felvéve nincs is, bizottsági tag lehet. Azzal tehát, hogy panaszló a választói névjegyzékbe felvéve nincsen, törvényhatósági bizottsági taggá választásának megsemmisítése törvény szerint nem indokolható. Ennek daczára azonban az igazoló és biráló választmánynak a választást megsemmisítő határozatai fentartandók voltak, mert panaszló az 1874. évi XXXIII. t.-czikkben meghatározott országgyűlési képviselőválasztói minősitést sem igazolta. Ugyanis tiszteletbeli szolgabírói állása és jogtudományi államvizsgálati bizonyítványa alapján nem sorolható azok közé, a kik a 9. §. értelmében jövedelmükre való tekin-