Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 57 törvényszék hatásköréhez tartozó idegen dolog jogtalan megrongálása vétségének és nem a kbtk. 80. §-ba ütköző közrend elleni kihágásnak ismérveit latszik magában foglalni, a mely okból a kir. bíróság hatáskörét kellett ezen ügyben a további eljárásra nézve megállapítani. (39,777/1900. évi L M. sz.) A munkásoknak szabad akaratuk érvényesítésében nyomtatvány utján való fénye getés által való megakadályozása az esküdtbíróság elbírálása alá tartozó kihágást képez. A m. kii\ kereskedelemügyi miniszter 83,113/904. sz. a. hozott határozata : Az 189/. évi XXXIV. t.-czikk 15. §-ának 2. pontja szerint a törvényben megállapított és nyomtatvány utján elkövetett kihágások, kivéve a 16. §-ban és a 17. §. 2; pontjában felvett eseteket, esküdtbíróság elé tartoznak. Minthogy az 1884. évi XVII. t.-cz. 164. §-ában meghatározott kihágás a törvényben van megállapítva, és ez a kihágás nyomtatvány utján elkövethető, a jelen esetben pedig a közölt sajtóközlemény az 1884. évi XVII. t.-cz. 164. §-ban, tehát a törvényben megállapított kihágás jelenségeivel bir, ennélfogva nyomtatvány utján elkövetett iparügyi kihágásnak minősítendő, s mint ilyen az esküdtbíróság által bírálandó el. Az 1893. évi XXXII. t.-cz. rendelkezései kizárólag az ipari és gyári telepeken teljesítendő óvintézkedésekre vonatkoznak. Cséplőgéphez a mentőszekrény be nem szerzése a kbtv. 111. §-ának súlya alá esik, mely kihágásnak elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 416. sz. határozata: Az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védekezéséről szóló 1893. évi XXVIII. t.-cz. rendelkezései kizárólag az ipartelepekre vonatkoznak, az ipari és gyári telepeken teljesítendő óvintézkedések elmulasztását minősitik kihágásnak, de az ezen telepeken kívül csépléssel, tehát nem is ipari, hanem mezei munkával foglalkozó cséplőgépek tekintetében, alkalmazást nem nyerhetnek. A cséplőgépek tekintetében fennálló rendelet megszegése tehát nem a hivatkozott törvényczikk, hanem az 1879. évi XL. t.-cz. 111. §-ának súlya alá esik. az ezen szakaszban meghatározott kihágás elbírálása pedig az 1879. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-a IV. pontjának és 19. §-a I. pontjának egybevetett értelme szerint a kir. bíróság hatáskörébe van utalva. A gőzmozdonyokra vonatkozó, az életbiztonság végett kiadott szabályok megszegése miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 111. §-ába ütköző kihágások feletti Ítélkezés, illetve eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Ha ugyan egy egyént terhelő, ugy a közigazgatási hatóságok, mint a kir. bíróságok illetőségi köréhez utalt cselekmények a közigazgatási hatóságnál együttesen jelentetnek fel, az esetben az eljárás a kir. bíróságokat illeti. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 85,127. határozata: A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-ának IV. alattiak értelmében azok a kihágások, melyek ugyanezen