Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

törvény 19. §-a szerint a közigazgatási hatóságok elé utalva nincsenek, a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. A most idézett törvényes rendelkezéshez képest a gőzmozdonyokra vonatkozó, az életbiztonság végett kiadott rendeletek megszegése miatt, az 1879. évi XL. t.-cz. 111. §-a szerint büntetendő kihágások is a kir. járásbíróság hatáskörébe tartoznak; a czim fennemlitett Ítéletének az 1890. évi I. t.-ez. 111. $-ára fektetett, meg nem felebbezett része pedig azért volt szintén megsemmitendő, mert a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárás szabályozása tárgyában kiadott 1880. évi 88,517. számú rendelet 17. §-ra értelmében, ha ugyan egy egyént terhelő ugy a közigazgatási hatóságok, mint a kir. bíróságok illétekességi köréhez utalt cselekmények a közigazgatási hatóságoknál együttesen jelentetnek fel, az esetben az eljárás a kir. bíróságokat illeti: Fölesketett mezőőrnek, jogos zálogolás meghiúsítása czéljából, tettleg való bántalmazása nem mezörendőri kihágást, hanem hatóság elleni erőszakot képez, s elbírálása a büntető bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 3604. sz. határozata. A ki bántalmazási czélból szándékosan más udvarába köveket dobál, az 1879. évi XL. t.-cz. 41. §-ába ütköző veszélyes fenyegetést követi el. Az ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 551. sz. határozata: Tekintettel arra. hogy a mások személye ellen nem véletlenül, hanem bántalmazási czélból szándékosan intézett kődobás veszélyes fenyegetés jellegével, bir és így a vád tárgyává tett cselekmény a kbtk. II. §-ába ütköző közcsend elleni kihágás tényálladékát látszik képezni, az ügyiratok a szóban levő kihágás elbírálása végett az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-a IV. pontjának, és a 19. §. 1. pontjának egybevetett értelme alapján az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek. Azon utazó ügynök, a ki értékpapírokat részletfizetés mellett árusít, nem házalás miatt vonandó felelősségre, hanem az 1883. XXXI. t.-cz. alapján. Az ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tar.tozik A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 2733. sz. határozata: Mert a panaszlott terhére rótt azon cselekmény, hogy ő mint utazó ügynök értékpapíroknak részletfizetés mellett való eladásával foglalkozott., házalásnak már magában véve az idézett törvényczikk rendelkezéseire valótekintetei, semmi körülmények között sem tekinthető; de ha ez az eset nem állana is, a vád tárgyává tett cselekmény még akkor sem lett volna házalásnak minősíthető, mert házalónak csak az tekinthető, a ki az eladásra szánt árut házról-házra járva, magával hordja, s a vevőnek azonnal át is szolgáltatja; ő pedig csakis a részletiveket vitte magával.