Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 479 Az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a alapján hozott marasztaló ítéletek végrehajtását az itéletileg megállapított összegnek bírói letétbe helyezése nem gátolja. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1899. évi 17,517. határozata: L. I. kereskedőt az elsőfokú iparhatóság az ipartörvény 176. §-a alapján K. M. neyü segédje javára 201 frt 36 kr. megfizetésére kötelezte. A segéd kérte az Ítélet végrehajtását, ezzel a kérelmével azonban őt az elsőfokú iparhatóság elutasitotta, mert L. I. beigazolta, hogy a megitélt összeget biróí letétbe helyezte s mert, ha K. M. segédnek az itéletileg megállapitott összegkiadatnék, L. L-nek időközben megindított polgári keresete a teljesen vagyontalan segéddel szemben nem volna érvényesíthető. A segéd felebbezése folytán a másodfokú iparhatóság ezt a határozatot megváltoztatta s elrendelte az Ítélet végrehajtását, indokolván határozatát azzal, hogy az Ítélet végrehajtását a törvény értelmében a munkaadó L. I. által felhozott körülmények nem gátolják. A kereskedelemügyi miniszter a másodfokú határozatot indokainál fogva helybenhagyta. A mely bérkocsit a rendőri vizsgálaton a rendőrhatóság igazoló bélyeggel el nem lát, az a bérkocsi iparűzésre nem használható. A rendőri vizsgálaton való meg nem jelenés külön nem büntethető. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 386. sz. határozata: A minősítés alapjául szolgált szab. rend. 4. §-a ugyanis a kihágások megbüntetése tekintetében a rendőrség hatáskörének megállapítása mellett a rendőrhatóság részére a bérkocsivizsgálatoknak miként való gyakorlása körül követendő utasítást tartalmazza, kihágást ellenben nem minősít s így nem mondja ki azt, hogy a bérkocsitulajdonosoknak a rendőrség által kitűzött bérkocsivizsgálatról történt elmaradása kihágást képezne s mint ilyen büntetendő lenne. A vizsgálatról történt elmaradásnak, a szabályrendelet jelenlegi tartalma szerint csakis az a következménye lehet, hogy az illető kocsi — a kifogástalanságot igazoló bélyeggel el nem láttatván — forgalomba nem hozható. Állat-, illetőleg közegészségügyi kihágás elkövetéséből kifolyólag sertéskereskedésétől senki el nem tiltható. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 3059. sz. határozata: A jogosulatlan sertéskereskedés kérdése nem az állategészségügyi törvény, hanem az 1884. évi XVII. t.-cz. végrehajtása során megoldandó kérdést képez, de az 1888. évi VII. t.-cz. 157., illetőleg az 1878. évi V. t.-cz. 60. §-a értelmében csak akkor van helye a büntető eljárás kapcsán valamely szakképzettséget kivánó foglalkozástól való eltiltásnak, ha a törvény különös részében ebben az irányban intézkedés tétetik, ellenben ez irányban az állategészségügyi törvény nem rendelkezik, de különben is a kereskedés szakképzettséget kivánó foglalkozásnak a törvény szempontjából nem tekinthető. Az iparhatóságok nem jogosultak a társiparhatóságok jogerőssé vált Ítéleteit a végrehajtásnál törvényszerűség szempontjából birálat tárgyává tenni. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 35,810. sz. határozata: Minthogy az iparhatóságok, ha az érdekelt felek a törvényszerű jogorvoslat igénybevételéről lemondottak nincsenek jogosítva arra, hogy a tars-