Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)
— 480 — iparhatóságok által hozott jogerős ítéleteket 8 végrehajtásnál törvényszerűség szempontjából bírálat tárgyává tegyék, az alispán által elém terjesztett iratokat azzal a felhívással küldöm le, utasítsa a város rendőrhatóságát, mint elsőfokú iparhatóságot, hogy a 1-i járás főszolgabírójának az iratok mellett fekvő jogerős Ítéletét azonnal hajtsa végre. Az iparhatósági Ítéletek végrehajtásánál követendő eljárás. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 76,241. sz. általános rendelete: Az iparhatósági Ítéletek végrehajtásánál követendő eljárás egyöntetűsége érdekében, az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg, a következőkre figyelmeztetem az iparhatóságot: Az iparhatósági ítéletek végrehajtásánál követendő eljárásra nézve az 1884. évi XVII. t.-cz. végrehajtása tárgyában a földmivelés-, ipar- ós kereskedelemügyi miniszter által 1884. évi augusztus hó 20-án 39,266. sz. a. kiadott rendelet 111. és 112. §-ai intézkednek. A 111. § a pénzbüntetések és eljárási költségek behajtásáról, a 112. §. pedig a kártérítési követelések behajtásáról rendelkezik. A két szakasz egybevetéséből következik, hogy más eljárás követendő a pénzbüntetések és eljárási költségek behajtásánál s megint más eljárás a kártérítési követelések behajtásánál. A 111. §. szerint a pénzbüntetések és eljárási költségek behajtásánál, - a mennyiben a végrehajtás tárgyát ingóságok képezik, — az 1876. évi XV. t.-czikkben (helyébe lépett az 1883. évi XLIV. t.-cz.) a közadókra vonatkozólag megállapított szabályok alkalmazandók. A midőn tehát valamely fél ipari ügyben pénzbüntetésben és eljárási költségekben marasztaltatik és a végrehajtás ingóságokra vezettetik: azok ellen az ítélet jogerőre emelkedése után az 1883. évi XLIV. t.-cz. III. részében előirt eljárás, az ingóknak lezálogolása, becslése és árverése tekintetében követendő. Ha pedig a pénzbüntetések és eljárási költségek, lefoglalható ingóságok nem léte vagy elégtelensége esetében, ingatlanokból vagy azok haszonélvezetéből hajtandók be, az eljárás az 1883. évi XLIV. t.-cz. 77. §-a értelmében az 1881. évi XL. t.-cz. értelmében történik. Megjegyzem, hog}* a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben megállapított pénzbüntetések behajtása tárgyában 1881. évi május hó 22-én 4064. sz. a. kibocsátott belügyminiszteri körrendeletben (R. T. 390. lap) és az 1887. évi február hó 17-én 51. sz. a. kiadott belügyminiszteri körrendeletben (R. T. 2167. lap) foglalt szabályok is figyelembe veendők, a mint az a volt földmivelés-, ipar- ós kereskedelemügyi miniszter ur által 1887. évi október hó 17-ón 41,474. sz. a. kiadott s valamennyi törvényhatóságokhoz intézett rendeletben (R. T. 2178. lap) már kifejezetten is elismerést nyert. Egészen más eljárás alá esik, ha az itéletileg megállapított kártérítési követelések érvényesíttetni akarnak, mert ily esetben a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által fentebb máihivatkozott 39,266 — 1884. sz. a. kiadott rendeletnek 112. §-a szerint a kártérítési követeléseket megállapító rész a fennálló törvényes szabályok értelmében hajtandó végre. E szerint tehát az a fél, a kinek kártérítési követelés niegállapittatott a közigazgatási hatóságoktól csak azt követelheti, hogy a közigazgatási hatóság a tőle nyert határozaton ennek jogerőre emelkedése után a jogerőre emelkedést tanúsítsa. Ezzel azután e fél a kielégítési végrehajtás elrendelése végett az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §-ának h) pontja, illetőleg az idézett törvény 2. $-ának 2-ik és 3-ik bekezdése alapján azon törvényszékhez, illetőleg 500 frt készpénz összeget meg nem haladó marasztalás