Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 37 közönségnek személyválogatás nélkül nyitva álló helynek nem tekinthető, hanem mint az egyesületi tagok magánhasználatára" rendelt helyiség az egyesületen kívül állókkal szemben az idegen magánlak jellegével bir. s minthogy ily helyiségbe való erőszakos behatolás a btk. 3150., esetleg 332. fcaban meghatározott büntetendő cselekmény ismérveit tünteti fel, ezen cselekmeny pedig az 1.897. évi XXXIV. t.-cz. 17. és 18. §-ai értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe van utalva. Utraenti fák tulajdonjogának eldöntése birói útra tartozik. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1904. évi 29,899. sz. határozata: Az 1901. évi XX. t.-cz. jelen esetben ily kérelemnek helyt nem ad. Az idézett t.-cz. 3. §-a értelmében ugyanis felülvizsgálati kérelem azon az alapon intézhető, hogy az alsófoku hatóság nem volt illetékes, vagy pedig határozata, vagy az ennek alapjául szolgáló eljárása törvényt vagy törvényes szabályrendeletet sért. azt pedig, hogy az alsóbbfokn hatóságok" illetékesek nem voltak, maga panaszos sem állitotta, azon eset pedig, hogy a határozat törvényt vagy szabályrendeletet sértene, fenn nem forog. De a törvényben gyökerező felülvizsgálati jogomnál fogva sem áll módomban ezen ügyben intézkedni, mert azon kérdés eldöntése, vájjon a szóban forgó 71 drb fa eladási ára panaszost, avagy a közúti alapot illeti-e meg? áfák iránti tulajdonjog előzetes eldöntésétől függ; tulajdonjogi kérdés eldöntése pedig, ha az vitássá válik, még az ezetben is, ha az eldöntés helyessége tekintetében a közigazgatási hatóságnak nincs is kétsége, nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik. A ház falába beakasztott huzalok eltávolítására irányuló kereset elbírálása nem tartozik a kir. biróság hatáskörébe. A kir. Curia 1904. évi 3858. sz. határozata: Ezen ügy nem tartozik a polg. biróság hatáskörébe. Felperes azt kéri, hogy az alperes köteleztessék, mikép a háza homlokzatára beakasztott villamos huzalokat távolitsa el. Minthogy azonban a felsőbb jóváhagyást nyert engedélyokirat értelmében alperes engedélyt nyert arra, hogy a felhivott okiratban foglalt megállapítások és feltételek mellett villamos vasutat épithessen és az épités foganatosithatása ezéljából kifejezetten feljogosittatott arra is, hogy keskeny utczákban a szükséges huzalok felállithatása ezéljából a házak falába s ekként a felperesek háza falába is, horgokat erősitsen be, es a szükséges huzalokat azokba beakaszthassa ; minthogy a felperesek házfaiaba beerősitett huzaltartó horgok a villamvezetéki berendezésnek kiegészitő alkatrészét s mint ilyenek az üzem akadálytalan folytathatásának egyik feltételét képezik; minthogy az engedélyokirat 3. §-ának dj pontja értelmében az 1888. évi XXXI. t.-cz. rendelkezései a fenforgó esetben is alkalmazást nyernek, ennek a törvénynek 11. §-a akként rendelkezik, hogy a villámvezetéki berendezéseken bármilyen irányú változtatás, módositás vagy kiegészítés csakis előző kormányhatósági jóváhagyás alapján eszközölhető; minthogy a szóban forgó huzaltartó horgoknak a felperesek házfalába való beerősitése kormányhatósági intézkedésen alapszik, és ennek mint a villamvezetéki