Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 16 — Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-cz. 162. §-án alapuló fegyelmi esetek közé csak a szándékosságból vagy gondatlanságból elkövetett törvénysértések sorolhatók. A m. kir. közigazgatási biróság 1903. évi 58. sz. határozata: A közigazgatási biróság a s.-i választókerületben 1901. évi október hó 2-ik napjára kitűzött, de félbeszakított országgyűlési képviselőválasztás alkalmával F. Dénes m.-i ügyvéd, választási elnök, és G. Ignácz s.-i esperesplébános szavazatszedő küldöttségi elnök ellen inditott fegyelmi eljárás megszüntetése ügyét, melyben P. vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya 1902. évi május hó 27. napján 542. sz. a. határozott, T. János d.-i r. kath. plébános, országgyűlési képviselő által beadott felebbezésnek czimzett panasz folytán következőleg itélt; A biróság a panaszt elutasítja. — Indokok: T. János a s.-i választókerületben 1901. évi október hó 24-én megválasztott országgyűlési képviselő sérelmesnek panaszolja, hogy P. vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya az 1901. évi október hó 2-ik napjára kitűzött választásból folyólag F. Dénes választási elnök és G. Ignáez második szavazatszedő küldöttségi elnök ellen az 1899. évi XV. t.-cz. 162. §-án alapuló fegyelmi eljárást annak daczára megszüntette, hogy ezen választás félbeszakítását állítása szerint ők okozták. — A most idézett törvényszakasz értelmében a választási vagy szavazatszedő küldöttségi elnök ellen, ki eljárásában a fennálló törvényeket akár cselekvése, akár mulasztása által megsérti, fegyelmi eljárásnak van helye, s ha a törvénysértés a választás meghiúsítását, esetleg megsemmisítését vonná maga után, a kiszabandó pénzbírság 4000 koronáig terjedhet. — Egybevetve ezt a rendelkezést ugyanazon törvény 123. §-ával, mely a kir. Curia hatáskörébe utalt érvénytelenítési ügyekben a választásnál hivatalosan közreműködő közegnek 4000 koronáig terjedhető megbüntetését ama feltételhez fűzi, hogy az illető közeg törvényszerű kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból sértse meg, — a m. kir. közigazgatási biróság a 162. §. fegyelmi esetei közé a joghasonlat elvének alkalmazásával szintén csak a szándékosságból vagy gondatlanságból elkövetett törvénysértéseket tartja sorolhatóknak. - Következik a 162. §, ilyen értelmű magyarázatának helyessége a törvény 3. §-ból is, mely a választást érvénytelenítő okok egyik főismérvéül rendszerint bizonyos czéizatosságot állapit meg, de következik az általános büntetőjogi felfogás azon alaptételéből is, hogy szándékosság, vagy gondatlanság nélkül nincs büntetés, tehát ezen ismérv és alaptétel a 162.- §. eseteiben sem hiányozhatik. — Ezek után a m. kir. közigazgatási biróság mérlegelés tárgyává tette, vájjon F. Dénes és G. Ignácz ellen a szándékosságból vagy gondatlanságból elkövetett olyan törvénysértés, mely a kérdéses választás meghiúsítását vonta maga után, bebizonyitottnak volt-e tekinthető? A biróság ez irányban a panaszolt határozatban kifejtett érveléssel egyetértve, a nevezettek szándékosságának vagy gondatlanságának kétségtelen megállapításához szükséges bizonyító adatokat fenforogni nem látta. — Ugyanis F. Dénes választási elnök a panasziratban emiitett azzal a visszaéléssel, hogy a zárórák czélzatos meghosszabbítása és haszontalan jegyzőkönyvek felvétele által & választás befejezésének meghiúsítására törekedett, azért "nem volt alaposan terhelhető, mert a tárgyiratokból kétségtelenül kiderült, hogy midőn a megsebesített M. Bálint a záróra vége felé a választási helyiségben megjelent, vele együtt annyian tolakodtak oda be, hogy e miatt a helyiség kiürítésének elrendelése és foganatosítása indokolt volt. — A helyiség kiürítése alkalmával, miként a panaszolt határozatban megnevezett tanuk igazolták, a válasz-