Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 156 1. Társtulajdonosok állami adója a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál tulajdon aránylag számításba veendő. 2. A községi legtöbb adót fizetők névjegyzékéből kihagyottak helyett és meg bizásuk nélkül mások a felvételt nem kérhetik. 3. Az egyénileg kiosztott községi közlegelő utáni állami adók a községi virilista névjegyzék egybeállításánál az egyes birtokosok javára akkor is beszámitandók, ha az adófizetést helyettük a közbirtokosság teljesiti, hacsak bizonyítva nincsen,, hogy a kérdéses adók másokat terhelnek. 4. Az állami adók nem kizárólag a községi elöljáróság adókimutásaival, hanem egyéb közhitelességü okmánynyal is igazolhatók. 5. A községi elöljárók a községi képviselőtestületben állásuknál fogva szavazattal birván, mint legtöbb adófizetők a képviselőtestületi tagságra akkor sem tarthatnak igényt, ha elöljáróvá történt megválasztásuk ellen felebbezés adatott be, s igy ki vannak téve annak, hogy a választás megsemmisitése esetén a képviselőtestületi tagságtól elesnek. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 787. sz. határozata. Ha a haszonélvezet az ingatlanra telekkönyvileg 'is be van kebelezve s ezen dologi jogosítvány alapján a haszonélvező az ingatlan utáni állami adót saját nevében fizeti, ugy igénye van arra, hogy a szóban levő adó a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál javára betudassék. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 654. sz. határozata. Nyugdíjazott lelkész, mint ilyen, nem tarthat igényt arra, hogy állami adója a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál kétszeresen számittassék. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 1622. sz. határozata. Főszolgabírói hivatal viselése a községi virilisták névjegyzékének összeállításánál a kétszeres adószámítás kedvezményére az esetben, sem ad igényt, ha az illető főszolgabíró kihágási ügyekben bírói hatáskörrel van felruházva. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 1897. sz. határozata. A községekről szóló 1886 : XXII. t.-cz. 34. §. a) pontjának az a rendelkezése, hogy a nyereségvágyból elkövetett büntet vagy vétség miatt jogerejüleg elitélt a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe nem vehető fel, csak azokban az esetekben alkalmazható, a melyekben a hozott birói ítélet tartalmából, jelesül akár az ítélet rendelkező részéből, akár annak megokolásából kitűnik, hogy az adott esetben a nyereségvágy tényleg fenforog. A m. kir. közigazgatási bíróság 1901. évben hozott 7. sz. döntvénye: A községekről szóló 1886: XXII. t.-cz. 34. §-ának a) pontja, midőn azokra nézve, a kik nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitéltettek, kimondja, hogy a legtöbb adót fizető községi képviselők névjegyzékébe nem vehetők fel. oly fogalommeghatározást használ, a mely a büntetőtörvénykönyv (1878: V. t.-cz.) által használt fogalommeghnt;! rozással nem vág össze. Mert a büntetőtörvénykönyv több bűntett és vétség fogalmának meghatározásánál lényeges kellékül említi ugyan fel a nyereségvágy vagy nyerészkedés fenforgását, de a büntettek és vétségek osztályo-