Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

Budapest székesfővárosnál követett jogszokás értelmében az átírási dij ese­dékessége a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30 nap elteltétől kezdődőleg szá­mítandó, s ugyancsak a székesfőváros által követett jogszokás szerint az esedékesség napjánál később történő fizetés után kamatszámításnak van helye. A m. kii\ közigazgatási bíróság 1905. évi 829. sz. határozata. A közigazgatási bíróság a királyi kincstári jogügyi igazgatóság által képviselt ra. kir. kincstárnak, átírási dij ügyben követelt késedelmi kamat megtérítése tárgyában Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1031/1904. sz. a. hozott határozata elleni panaszát az 1896: XXVI. t.-cz. 34. szakasza alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt. A m. kir. köz­igazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok. A székesfőváros a panaszló terhére 1584/902. sz. a. 1273 korona 20 fillér átírási s engedelmi dijat vetett ki. — E dijat e bíróság 1979/903. sz. a. kelt ítéletével, átírási dij fejében 685 koronára, engedelmi dij fejében 3 korona 20 fillérre szállí­totta le. A panaszló, a jogerejüen megállapított összeget törvényes határidő­ben befizetvén, a székesfőváros a panaszlótól még 45 korona 20 fillért követel, az 1589/902. sz. a kivetett és 638 korona 20 fillérré leszállított átírási s engedelmi dij esedékességétől számított 5% késedelmi kamata fejében a kiegyenlítés idejéig. E kamat fizetésének kötelezettsége alól a panaszló nem volt fölmenthető, mert szabályrendelet hiányában a székesfővárosnál követett jogszokás értelmében az átírási dij esedékessége a fizetési meghagyás kézbe­sítését követő 30 nap elteltétől kezdődőleg számítandó. Miután pedig a szé­kesfőváros a kamatokat az esedékesség időpontjától követeli, s a székesfőváros által követett jogszokás szerint az esedékesség napjánál később történő fizeti után kamatszámításnak van helye: a kamatfizetés alól való fölmentésre irá­nyuló panasz elutasítandó volt. A székesfővárosi engedelmi dij az átiratási dij mellett különleges tartozást képez­vén, az átiratási dij törlése nem vonja maga után az engedelmi dij törlését is. A m. kir. közigazgatási bíróság 1904. évi 4573. sz. határozata. A közigazgatási bíróság a kir. kincstár képviseletében a kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak, a magy. kir. kincstár terhére 1904. évi 167. kisza­bási sz. a. előirt 600 korona fővárosi átiratási dij törlése iránti kérelme ügyé­ben Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága által 1901. évi 737. sz. a. hozott határozat elleni panaszát tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt. A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad, s a m. kir. kincstár terhére 1904. évi 167. kiszabási sz. a. előirt 600 korona fővárosi átiratási dij törlését elrendeli. Indokok. A felterjesztett indokok tanúsága szerint, egyfelől a m. kir. államkincstár, mint kisajátító, másfelől Budapest székesfőváros közönsége, mint kisajátítást szenvedő ingatlan tulajdonos között Budapesten 1903. évi február hó 18-án létrejött kisajátítási egyezség után az 1881: XLI. t.-cz. 64. §-ának megfelelőleg vagyonátruházási kincstári illeték ki nem szabatott. Tekintettel pedig arra, hogy a szóban levő átiratási dij az ingatlan vagyon­átruházás után járó kincstári illeték pótlékának jellegével bírván, az. mint pótilleték, csak akkor és csak annyiban követelhető, a mikor ós amennyiben állami illeték jár, ennélfogva a jelen ítélet rendelkezése értelmében kellett határozni. Az engedelmi dij törlésére vonatkozó kérelemnek nem lehetett helyt adni: mert e dij az átírási dij mellett különleges tartozást képezvén, az átírási dij törlése nem vonja maga után az engedelmi díj törlését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom