Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

Budapest székesfővárosnál követett jogszokás értelmében az átírási dij esedékessége a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30 nap elteltétől kezdődőleg számítandó, s ugyancsak a székesfőváros által követett jogszokás szerint az esedékesség napjánál később történő fizetés után kamatszámításnak van helye. A m. kii\ közigazgatási bíróság 1905. évi 829. sz. határozata. A közigazgatási bíróság a királyi kincstári jogügyi igazgatóság által képviselt ra. kir. kincstárnak, átírási dij ügyben követelt késedelmi kamat megtérítése tárgyában Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1031/1904. sz. a. hozott határozata elleni panaszát az 1896: XXVI. t.-cz. 34. szakasza alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt. A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok. A székesfőváros a panaszló terhére 1584/902. sz. a. 1273 korona 20 fillér átírási s engedelmi dijat vetett ki. — E dijat e bíróság 1979/903. sz. a. kelt ítéletével, átírási dij fejében 685 koronára, engedelmi dij fejében 3 korona 20 fillérre szállította le. A panaszló, a jogerejüen megállapított összeget törvényes határidőben befizetvén, a székesfőváros a panaszlótól még 45 korona 20 fillért követel, az 1589/902. sz. a kivetett és 638 korona 20 fillérré leszállított átírási s engedelmi dij esedékességétől számított 5% késedelmi kamata fejében a kiegyenlítés idejéig. E kamat fizetésének kötelezettsége alól a panaszló nem volt fölmenthető, mert szabályrendelet hiányában a székesfővárosnál követett jogszokás értelmében az átírási dij esedékessége a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30 nap elteltétől kezdődőleg számítandó. Miután pedig a székesfőváros a kamatokat az esedékesség időpontjától követeli, s a székesfőváros által követett jogszokás szerint az esedékesség napjánál később történő fizeti után kamatszámításnak van helye: a kamatfizetés alól való fölmentésre irányuló panasz elutasítandó volt. A székesfővárosi engedelmi dij az átiratási dij mellett különleges tartozást képezvén, az átiratási dij törlése nem vonja maga után az engedelmi dij törlését is. A m. kir. közigazgatási bíróság 1904. évi 4573. sz. határozata. A közigazgatási bíróság a kir. kincstár képviseletében a kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak, a magy. kir. kincstár terhére 1904. évi 167. kiszabási sz. a. előirt 600 korona fővárosi átiratási dij törlése iránti kérelme ügyében Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága által 1901. évi 737. sz. a. hozott határozat elleni panaszát tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt. A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad, s a m. kir. kincstár terhére 1904. évi 167. kiszabási sz. a. előirt 600 korona fővárosi átiratási dij törlését elrendeli. Indokok. A felterjesztett indokok tanúsága szerint, egyfelől a m. kir. államkincstár, mint kisajátító, másfelől Budapest székesfőváros közönsége, mint kisajátítást szenvedő ingatlan tulajdonos között Budapesten 1903. évi február hó 18-án létrejött kisajátítási egyezség után az 1881: XLI. t.-cz. 64. §-ának megfelelőleg vagyonátruházási kincstári illeték ki nem szabatott. Tekintettel pedig arra, hogy a szóban levő átiratási dij az ingatlan vagyonátruházás után járó kincstári illeték pótlékának jellegével bírván, az. mint pótilleték, csak akkor és csak annyiban követelhető, a mikor ós amennyiben állami illeték jár, ennélfogva a jelen ítélet rendelkezése értelmében kellett határozni. Az engedelmi dij törlésére vonatkozó kérelemnek nem lehetett helyt adni: mert e dij az átírási dij mellett különleges tartozást képezvén, az átírási dij törlése nem vonja maga után az engedelmi díj törlését is.