Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— ÍM — is kimutattassék valamely megválasztott egyénre a választóképességnek, — és igy a megválaszthatóságnak hiánya; — és valamint az a körülmény, hogy a bizottsági tag utóbb esetleg a névjegyzékből kimarad, a megbízást még nem szünteti meg, hanem ezt, — a törvény 28. §. rendelkezéséhez képest, — csak a választóképességnek elvesztése eredményezi: ugyanakkép a választhatóság szempontjából is csak a választóképesség követelhető meg, nem pedig az, hogy a névjegyzékbe történt felvétel fenforogjon. — Minthogy pedig a megválasztott dr. A. Jenőre nézve nem vitás, — és az igazoló választmány előtt okiratilag ki is mutatta, — hogy a törvény 24. §-ában megkívánt minősítéssel bir és igy a 23. §. értelmében választható; a törvényben felsorolt kizárási esetek fenforgására nézve pedig egyáltalán nincs adat: a nevezett megválasztásának igazolása törvényes ok nélkül tagadtatott meg, a miért is választását érvényre kellett emelni. A Budapest székesfővárosi legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételnek nem képezi feltételét az, hogy az illető az összeirt székesfővárosi választók névjegyzékébe felvéve legyen. A m. kir. közigazgatási bíróság 1904. évi 2878. sz. határozata: A közigazgatási bíróság a Budapest székesfővárosi 1200 legtöbb adót fizetőnek 1904. évi névjegyzéke tárgyában a székesfőváros biráló választmányának 1904. évi 8. sz. a. hozott határozata ellen dr. K. József és dr. K. Ignácz által beadott panaszokat az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. szakasza alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszoknak helyt ad s elrendeli, hogy dr. K. József 3444 korona adójának kétszeres számítása mellett 6888 korona adóval, dr. K. Ignácz pedig 772 korona 64 fillér adójának ugyancsak kétszeres számítása mellett 1445 korona 28 fillér adóval a székesfővárosi 1200 legtöbb adót fizető névjegyzékébe az emiitett adóösszegnek megfelelő sorrendben felvétessék, és a névjegyzék ehhez képest kiigazittassék. Indokok: A biráló választmány a panaszlóknak a székesfővárosi 1200 legtöbb adót fizető névjegyzékbe való felvételét abból az okból tagadta meg, mert a panaszlók az összeirt választók névjegyzékébe felvéve nincsenek; a vitás kérdés tehát az, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételnek feltétele-e az, hogy az illető az összeirt székesfővárosi választók névjegyzékébe felvéve legyen. — Ennek a kérdésnek eldöntése attól függ, hogy a Budapest székesfőváros rendezéséről szóló 1872. évi XXXVI. t.-cz. 36. §-a ama rendelkezésében, hogy a jegyzékbe azon 1200 választó veendő fel, ki legtöbb egyenes államadót fizet, a választók alatt a törvényben meghatározott választóképességgel birók, avagy csak azok értendők-e, a kik a választók névjegyzékébe összeirattak. — Az idézett törvény egyfelől meghatározta a választóképességet, másfelől pedig intézkedik a választók összeírásáról, s a választó és választóképes szót azonos értelemben használja, sőt a 26. §-ban a választóképes szót alkalmazza ott, a hol nyilvánvalóan csak az összeirottak értendők. — Ezért a törvény kérdéses szakasza értelmezésénél nem lehet kizárólag a használt szavakból kiindulni, hanem annak helyes értelmét a törvényhatósági bizottsági tagságról szóló fejezet egyéb rendelkezéseivel összevetve kell megállapítani. — Ekkép pedig tekintve, hogy a törvény emiitett fejezete a választhatóságot sehol sem teszi függővé az összeírásba történt felvételtől; tekintve, hogy nem is rendelkezik akkép, hogy az összes választók összeirandók, hanem 32. §-ában azt rendeli, hogy csak az összeíró küldöttség előtt jelentkező választók írassanak össze;