Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

^Budapest székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a választhatóság nincsen függővé téve attól, hogy az illető a törvényhatósági választók az évi névjegyzékébe felvéve legyen. A m. kir. közigazgatási biróság 1904. évi 205. sz. határozata: A közigazgatási biróság Budapest székesfőváros I. kerületében törvényhatósági bizottsági rendes taggá megválasztott dr. A. Jenő igazolása tárgyában a székesfőváros bíráló választmányának 1903. évi 18. sz. a. hozott határozata ellen dr. A. Jenő. valamint dr. H. János és társai által beadott panaszokat tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad és dr. A. Jenőnek a székesfőváros I. kerületében 1903. évi november hó 24. és 25. napjain megtartott választás alkalmával törvényhatósági bizottsági rendes taggá történt választását érvényre emeli. Indokok: A székesfőváros igazoló választmánya és bíráló választmánya dr. A. Jenőnek törvényhatósági bizottsági taggá történt választását abból az okból nem igazolta, mert a sznkesfővárosi törvényhatósági választók névjegyzékébe felvéve nincs. Budapest főváros rendezéséről szóló 1872. évi XXXVI. t.-cz. 23. §-a szerint bizottsági taggá választható mindenki, a kinek e törvény határozatai szerint választóképessége van; — a 24. §. szerint pedig választó azon honpolgár, ki országgyűlési képviselői választási joggal bir, ha írni s olvasni tud, és a fővárosban két év óta állandóan lakik; — végül a 26. §. szerint, a választóképesek a bizottsági tagoknak felét és a megfelelő számú póttagokat az összes választók sorából választják. — A törvény tehát a választhatóságot nem teszi függővé attól, hogy az illető a törvényhatósági választók az évi névjegyzékébe felvéve legyen; — a mi, a 32. §. rendelkezéséhez képest, az összeíró küldöttség előtt való jelentkezésre történik, — hanem csak attól, hogy az illető a törvényben meghatározott választóképességgel birjon, vagyis a 24. §-ban megkívánt minősítése legyen, s a törvény 25. §-ában meghatározott esetek fenn ne forogjanak; és végül attól, hogy az illető ne álljon a fővárossal a 23. §. utolsó bekezdésében meghatározott viszonyban. A törvénynek a választhatóságot, mint jogosítványt, megadó rendelkezéseit pedig megszoritólag magyarázni nem lehet, mert ilyen megszorító magyarázásra a törvény egyéb rendelkezései alapot nem nyújtanak: sőt abból, hogy a törvény íí. §-ában kifejezetten kimondatott, hogy szavazáshoz csak az bocsáttatik, kinek neve az illető választókeriilet névjegyzékében előfordul, míg az 50. §. az igazoló választmánynak azt teszi kötelességévé, hogy a megválasztott rendes tagok és póttagok választóképességét esetleg azok minősitvényét vizsgálja meg, — és nem azt, hogy a.választók névjegyzékében előfordulnak-e: nyilvánvaló, hogy a törvény a névjegyzékbe történi felvételt csakis a szavazáshoz való bocsátásnak feltételéül tekinti, és nem egyszersmind a választhatóságnak is. — Midőn tehát a törvény egyfelől a választóképességet és az ebből származó választhatóságot a névjegyzéktől függetlenül határozza meg, s másfelől a névjegyzékbe való összeírást csupán a szavazásra bocsátandók nyilvántartása czéljából rendeli: ép ugy nem lehet a választhatóságot a névjegyzékbe történt felvételtől függővé tenni, miként a névjegvzékbe való puszta felvétel nem zárja ki azt, hogy ennek ellenére