Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

Az 1886. évi XXIII. t.-cz. 9. §-ában foglalt azon intézkedés által, hogy a fegyelmi biróság határozatában a marasztalt ellen okozott károk megtérítése iránti felelősség is megállapítandó, a fegyelmi vétségben marasztalt nem lehet ^elzárva attól, hogy a polgári biróság előtt érvényesítendő kártérités iránti perben azt a lényeges és döntő körülményt is vitathassa és kimutathassa, hogy a terhére rótt fegyelmi vétség a követelt kártérítéssel részben vagy egészben van-e és minő okozati összefüggésben. A kir. Cüria 1899. évi 1855. sz. határozata. A csendörségnek tényleges szolgálatában álló tagjai bűnügyekben a katonai biróságok hatóságának vannak alávetve, ennélfogva az általuk elkövetett büntetendő cselekmények tekintetében a polgári biróság nem bir hatáskörrel. • A kir. Curia 1904. évi 9982. sz. határozata. 4. Javadalmazás, illetmény és nyugdij. Szabadságon levő megyei tisztviselőnek szabadsága tartama alatt s mig állásától fel nem mentetik, illetményeire akkor is igénye van, ha szabadsága alatt más törvényhatóságnál fizetéses állást foglalt el; az esedékes adó és nyugdij járulék azonban fizetéséből szabadságideje alatt is levonandók. A m. kir. közigazgatási biróság 1899. évi 2188. sz. határozata. A gyakornokok szolgálati dijat fizetni nem kötelesek. A m. kir. pénzügyminiszternek 1899. évi 75,634. sz. a. kelt határozata. Ha fegyelmi büntetés hatálya alatt álló kir. járásbiró ellen ujabb fegyelmi eljárás indíttatik: fokozatos előléptetése akkor is függőben tartandó, ha az előző fegyelmi büntetés időközben erkölcsi hatályát el is vesztette. A m. kir. közigazgatási biróság 1900. évi 417. sz. határozata. Az 1860. évi kormányrendszer-változások alkalmával megszüntetett állami hivataloknál alkalmazásban volt tisztviselők részére az állami ellátás tekintetében legkegyelmesebben engedélyezett kedvezmények, nevezetesen az a kedvezmény, hogy ellátási igényeiket az államszolgálat tényleges megszakítása daczára egy év alatt nem vesztették el, csupán azokra az állami hivatalnokokra kiterjedőleg nyernek alkalmazást, a kik állami szolgálatukat hivatalaik megszüntetése folytán hagyták el, s a kik ennek folytán rendelkezési állapotba helyeztettek, ellenben mindazok, a kik rendelkezési állapotba helyezésüket be nem várva, önként léptek át helyhatósági szolgálatba és oly időben, midőn az általuk viselt hivatal még meg nem szűnt, ellátási igényeiket elvesztették. A m. kir. közigazgatási biróság 1900. évi 620. sz. határozata.