Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 111 — kivetése a községi költségvetésnek a törvényhatósági bizottság által való részletes felülvizsgálására jogot nem ad. A belügyminiszter értesítette a közigazgatási bíróságot, hogy a vármegye alispánja által emelt hatásköri kifogást magáévá teszi, és az ekkép felmerült hatásköri összeütközés esetében a minisztertanács döntését kéri ki. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 126. §-ának rendelkezése szerint a törvényhatóság a községi költségvetést, ha: a) a 123—125. §-okban foglalt feltételeknek megfelel, b) az összes kiadások a községi vagyon jövedelmeiből községi adó nélkül fedeztetnek, c) és a költségvetés ellen panasz nem emeltetett: egyszerűen tudomásul veszi és attól a jóváhagyást meg nem tagadhatja; ellenkező esetben pedig a költségvetést részletesen felülvizsgálja. Minthogy az 1896. évi XXVI. t.-cz. 35. §-ának 2. pontja a községi költségvetés jóváhagyását megtagadó vármegyei törvényhatósági bizottsági határozat ellen csak akkor ad a közigazgatási bírósághoz intézett panasznak helyet, ha a megtagadás az 1886. évi XXII. t.-cz. 126. §-ának a), b), és c) pontjai alatt felsorolt feltételek fenforgása ellenére történt, ennélfogva az a kérdés, hogy a vármegyének a községi költségvetés részletes felülvizsgálatába bocsátkozó határozata ellen beadott panasz megbirálása a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik-e, attól függ, hogy ebben az esetben az 1886. évi XXII. t.-cz. 126. §-ának feltételei fenforognak-e. E tekintetben pedig azt kell megállapítani, hogy ebben az esetben az 1886. évi XXII. t.-cz. 126. §-ának b) pontjában emiitett feltétel nem forog fenn, vagyis nem forog fenn az az eset, hogy az összes kiadások a községi vagyon jövedelméből községi adó nékül fedezhetők, mert a községi költségvetés szerint 10% iskolai adó van kivetve. A közigazgatási bíróságnak azt az érvelését, mely szerint az iskolai adót a 126. §. b) pontjának alkalmazásában figyelmen kivül kell hagyni, nem lehet helyesnek elfogadni, mert a törvénynek ez a pontja a községi adó egyes nemei között különbséget nem tesz, sőt kifejezetten azt is kijelenti, hogy a község összes kiadásainak, tehát az iskolaiaknak is a község jövedelméből kell fedeztetniük; mert továbbá ez az érvelés ellenkezik a törvényhozásnak azzal a kétségtelen intencziójával, mely szerint a vagyonkezelés felügyeletére hivatott törvényhatóság beavatkozását csak akkor lehessen mellőzni, ha a község lakosait nem adóztatja meg; a lakosok adófizetési kötelezettségére nézve pedig közömbös az, hogy iskolai adó vagy más adó czimén fizetnek-e. E mellett a felfogás mellett szól az 1886. évi XXII. t.-cz. 123. §-ának az a rendelkezése is. a mely szerint a költségvetésnek magában kell foglalnia a község minden rendes és rendkívüli kiadásait, különös tekintettel azokra a kiadásokra, a melyeknek fedezésére a községet a törvény kötelezi. Minthogy e községi népiskolák terheinek viselésére is törvény: az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 35. §-a kötelezi a községet, az iskolai kiadások is azok közé tartoznak, a melyeknek a költségvetésbe foglalását a 123. §. különösen megszabja, mihez képest az sem lehet kétséges, hogy az összes kiadások alatt az iskolai kiadásokat és a községi adó alatt az iskolai adót is kell a 126. §. b) pontjában is érteni. Az előadottaknál fogva ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben az eljárás nem tartozik a kir. közigazgatási biróság hatáskörébe. (104,180/902. B. M. sz.) A tiszteletbeli tiszti főorvosok és a tiszteletbeli tiszti orvosok a törvényhatósági egészségügyi bizottságba hivatalból nem hivandók be, s a bizottság tagjainak száma azokra való tekintet nélkül állapitandó meg. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 73,074. sz. határozata.