Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)
110 A vármegyének a községi költségvetés részletes felülvizsgálatába bocsátkozó határozata ellen beadott panasz elbirálása csak az 1886. évi XXII. t.-cz. 126. §-ában foglalt feltételek fenforgása esetén tartozik a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörébe, A m. kir. minisztertanácsnak 1902. évi szeptember 13-án hozott határozata. A kir. minisztérium B. községnek 1901. évi költségvetése ügyéből a nu kir. közigazgatási bírósági és a m. kir. belügyminiszter között felmerült hatásköri összeütközés esetét vizsgálat alá vévén, az 1896. évi XXVI. t.-cz. 131. és 159. §-a alapján a következőkép határozott: Az eljárás nem tartozik a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörébe. B. község költségvetését T. vármegye törvényhatósági közgyűlése részletesen felülvizsgálta, ujabb kiadási és bevételi tételek felvételét elrendelte, egyes tételeket leszállított és az ekként módosított költségvetés alapján a községet 5*5% községi adó kivetésére kötelezte. Ez ellen a határozat ellen a község a m. kir. közigazgatási bírósághoz panaszszal élt és arra figyelemmel, hogy a költségvetés az 1886. évi XXII. t.-cz. 123—125. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelel, ellene panaszt nem emeltek, és a község szükségleteit, — az iskolai pótadót nem tekintve, pótadó kivetése nélkül fedezi: a törvényhatósági bizottság határozatának megváltoztatásával a községi képviselőtestület által megállapított költségvetésnek érvényre emelését kérte. T. vármegye alispánja felterjesztő jelentésében a m. kir. közigazgatási biróság hatásköre ellen kifogást emelt, mert • a képviselőtestület által elfogadott költségvetés szerint 10% iskolai pótadó vettetik ki s igy erre a költségvetésre az 1886. évi XXII. t.-cz. 126. §-a alkalmazást nem nyerhetvén, az 189(5. évi XXVI. t.-cz. 35. §-ának 2. pontjában biztosított panaszjog erre a költségvetésre nem terjed "ki. A m. kii', közigazgatási biróság azonban végzésével hatáskörét megállapította, s az iratokat a további eljárás felfüggesztése mellett a belügyminiszterhez küldötte át, mert a panasz tárgyát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 35. §-ának 2. pontjával a közigazgatási biróság hatáskörébe utalt kérdés képezi, s az iskolai adó kivetése a község panaszjogát és a biróság hatáskörét nem érintheti. Ugyanis az 1896. évi XXII. t-.cz. 122 130. §-aiban foglalt és szerves összefüggést képező rendelkezésekből az állapitható meg, hogy a költségvetésnél mutatkozó hiány fedezésére a 129. és 130. §-ok alapján kivetett községi adó szolgál, és igy a 126. §. b) pontjában emiitett községi adó alatt csakis a 129. és. 130. §-ok értelmében kivetett községi adó érthető, a község háztartására s igy költségvetésére pedig első sorban az 1886. évi XXII. t.-cz. rendelkezései, más törvényes szabályok ellenben csak annyiban vehetők figyelembe, a mennyiben a költségvetésre vonatkozólag határozott rendelkezéseket tartalmaznak. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 35. és 10. §-a ugyanis csak az iskolai adóra, az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-a ellenben csak a községi adóra lévén alkalmazandó: az iskolai adóra az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-ában megjelölt kivetési módozatok és kivételek, a községi adóra pedig az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 36. §-ában foglaltak nem vonatkozhatnak; a miből kitűnik egyrészt az, hogy az iskolai adó jogalapjánál, kivetési módjánál, jellegénél és rendeltetésénél fogva sem azonos az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-a alapján kivetett községi adóval, kitűnik másrészt az, hogy az idézett két t.-cz. nem tartalmaz oly rendelkezést, a melynek alapján megállapítható vagy csak következtethető is volna, hogy kizárólag az iskolai adó kivetése a községi költségvetés mérlegét az 1886. évi XXII. t.-cz. 126. §-ának a), b), c) pontjaiban felsoroltak szempontjából befolyásolhatná, Miután tehát nem található törvényes jogalap arra, hogy az 1886. évi XXII. t.-cz. 126. §-ának b) pontjában említett községi ad i fogalmába az iskolaadó bevonható volna: ennélfogva kizárólag az iskolai adó