Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 109 Törvényhatósági joggal biró városok házi adója az ugyanazon évi állami egyenes adó arányában vetendő ki. A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 2740. sz. határozata: A vitássá vált kérdés eldöntése körül irányadó 1886. évi XXI. t.-cz. I í. §-a szerint a törvényhatósági joggal biró városok házi adója az állami egyenes adók után százalékokban vettetik ki; eme általános törvényes rendelkezés megjelölvén az alapot, melyen a községi pótadó kirovandó, nem intézkedik kifejezetten arra nézve, hogy a szóban forgó községi adó az állami adóknak mely kivetési évre nézve megállapított összege után rovassék ki; de éppen ily irányú rendelkezés hiányában következtethető jogszerűen, hogy a községi pótadó az azon évi állami adók arányában vetendő ki, mely évre a város költségvetésében mutatkozó fedezeti hiány pótlására községi adó kivetése szükségessé vált, s kétségtelenné teszi a törvény szelleméből vont eme okszerű következtetést az 1883. évi XLIY. t.-cz. 43. §-ában foglalt azon Intézkedés, hogy oly községekben, melyekben az állami egyenes adókra községi adópótlék törvényszerűen kivetve van, és e községi pótlékot az adószedő az államadóval együtt szedi, részletfizetések alkalmával a befizetett vagy végrehajtás utján behajtott összeg azon arányban számítandó az állami és községi adótartozás lerovására; a mely arányban áll az államadó mennyisége a községi adó mennyiségéhez. E törvényes határozmányból folyik, hogy egyfelől a befizetett avagy behajtott adóösszeg a városi adószázalék arányának m.egfelelő részben az adópótlék fedezésére fordítandó, másfelől pedig, hogy ezen községi adópótlék az ugyanazon évi városi pótadó javára számolandó el. melyre az állami adó is lerovatott, illetőleg behajtatott. Törvényhatósági joggal biró város valamely gazdasági üzemének vagyonkezelése a tanácstól el nem vehető, és kezelő bizottságra felelősség mellett nem bizható Az ilyen bizottság kiküldhető ugyan a törvényhatósági bizottság kebeléből a kezelés ellenőrzésére és felügyelésére, de az intézkedési jog felelősség mellett ez esetben is a tanácsot illeti. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 44,410. sz. határozata. A vármegye által kivetett pótadónak eredeti rendeltetésétől részben vagy egészben eltérő forditása csak névszerinti szavazás utján határozható el. A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 130,274. sz. határozata: X. vármegye közönségének. Bizottsági közgyűlésben hozott határozatát, melylyel B. István nyűg árvaszéki elnök részére az 19 >2. évre a tisztviselői fizetési pótadó-felesleg terhére 309 kor. 60 fül. kegy díj szavaztatott meg, jóvá nem hagyom, mert ezen határozat hozatala alkalmával a névszerinti szavazás mellőztetett. Az 1883. évi XV. t.-cz. 10. §-ában foglalt azon rendelkezésből ugyanis, hogy pótadó kivetése csakis névszerinti szavazás utján határozható el, önként és elmaradhatlannl következik, hogy valahányszor egy már kivetett pótadónak eredeti rendeltetésétől részben vagy egészben eltérő más czélra való forditása szándékoltatik kimondatni, ez csak névszerinti szavazás utján hozott határozattal történhessék; mert ellenkező esetben az 1883. évi XV. t.-cz. nek azon, a vármegyék anyagi érdekeit szem előtt tartó elővigyázatos gondossága, — a mely az önmegadóztatást a névszerinti szavazás alakiságához köti, —' tartalomnélkülivé és czéltalanná válnék. Miről azzal értesítem, hogy a mennyiben a szóban levő határozatot fentartani kívánja, úgy ez ügyben az , idézett t.-cz:-ben előirt alakiságok pontos betartása mellett újból határozzon s hozandó határozatát hirdetés után hozzám terjeszsze fel.