Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 103 — ugyanazok az elvek érvényesüljenek a társaság adójának az egyes tagok javara való számítása tekintetében. Már pedig kétségíelen, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 6. §-ának c) pontja, a melv országgyűlési képviselői választói jogot ad azoknak a kereskedőknek vagy gyárosoknak, a kik legalább 105 frt evi jövedelem után vannak államadóvaí megróva, kiterjedt az akkor hatályban volt 1840. évi XVIII. t.-czikkben szabályozott szoros értelembeni közkereseti tái'saságok tagjaira: és tényleg ezen az alapon a közkereseti társaságok tagjai az L875. évi kereskedelmi törvény életbelépte óta is az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe mindenkor felvétetnek, ha a társaság jövödelméből és adójából arányosan reájuk eső rész a törvény által megkívánt mértéket eléri. Mindezeknél fogva a közkereseti társaságok adójából az egyes tagokra eső részt az illető tagok egyéni adójának kellett tekinteni, s mint ilyet mindazokban az esetekben, a melyekben az egyes tagokra eső adó elkülönítve kimutatható, a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tanok névjegyzékének összeállításánál számbaveendőnek kellett nyilvánítani. Az újonnan megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok, — tekintet nélkül a választás ellen beadott felebbezésekre, — a közgyűlésekre azonnal és mindaddig behivandók, mig a választásuk vagy meg nem semmisittetik, vagy pedig megbízatásuk le nem jár. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 22,915. sz. határozata. 2. Törvényhatósági közgyűlés. A tisztviselők választása nem tartozik a tárgysorozat összeállítása után érkezett, az 1886. évi XXI. t.-cz. 50. §-ában emiitett azon ügyek közé, a melyek a 46. §-ban előirt kihirdetés nélkül is tágyalhatók, ha 24 órával előbb bejelentették, és közszemlére kitétettek, hanem a választás az idézett 46. §. értelmében a tárgysorozatba felveendő, és a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg közhírré teendő. A m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 1999. sz. határozata. Sz. vármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi május hó 1-én a folvtatólag tartott közgyűlésén a n -i járás főszolgabirájává dr. P. Pétert választotta meg. Ezen választás ellen dr. K. Gyula panaszszal élt, s panaszában a választást egyebek között azon okból is megsemmisíteni kérte, mert az alispán a közgyűlésen felveendő tárgyak sorozatát az 1886. XXI. t.-cz. 4b\ §-a rendelkezése ellenére kellő időben kihirdetni elmulasztotta. Az ügyiratok szerint az n—i főszolgabiróválasztás ügye az alispán által a Sz. vármegyei hivatalos közlönyben közzétett tárgysorozat 6. szám alatt fordul elő, a hivatalos közlöny ezen száma ápril 27-én, tehát a május 1-én tartott közgyűlés előtt 5 nappal jelent meg, s így a tárgysorozat közzététele az idézett törvény rendelkezésének nem felel meg. Erre vonatkozólag a főispán azt jelentette, hogv a választásnak tárgysorozatba való felvétele nem is a 46. §., hanem az 50. §. hatodik bekezdése alapján történt, és hogy ezen kivételes eljárásra ' az szolgált okul. hogy a közigazgatási bíróságnak az I9D1. évi deczember 20 án tartott közgyűlésen történt n- i főszolgabíró-