Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- m választást megsemmisitő ítélete április hó 25-én érkezett a vármegyéhez; s a választás megsemmitése következtében megüresedett főszolgabírói állás a törvény 87. §. rendelkezéséhez képest a legközelebbi, tehát a május 1-én tartott közgyűlésen betöltendő volt. Ámde a 87. §. ezen rendelkezése önkényt érhetőleg csak akkor foganatositható, ha a választás megtartásának egyéb törvényes előfeltételei teljesíthetők, a mi azonban a jelen esetben nem történhetett meg. Ugyanis a tisztviselők választása nem tartozik a tárgysorozat összeállítása után érkezett, a törvény 50. §-ában emiitett azon ügyek köz*', a melyek a 46. §-ban előirt kihirdetés nélkül is tárgyalhatók, ha 24 órával előbb bejelentették és közszemlére kitétettek. A választás elve a közbizalom nyilvánuiásán alapszik; nem lehet azonban szó a közbizalom nyilvánulásáról oly esetben, midőn a választás a választók nagyrészének tudta és hozzájárulása nélkül történik: a közérdek követelményével nem volna összeegyeztethető, hogy a közgyűléseken a tisztviselők választását, a törvényhatóság ezen legfontosabb jogát és feladatát, a tárgynak csupán 24 órával megelőző bejelentése s közszemlére kitétele után, a nélkül, hogy az a 46. §. élteimében előre kitüzetett és kihirdettetett volna, az esetleg jelenlevő bizottsági tagok gyakorolják, s arról a bizottság nagy része előzetesen még csak tudomással se bírjon. — Ezért az idézett törvény 50. §-a alkalmazásának ez esetben helye nincs. Másrészt a választásnak, mint közgyűlési tárgynak, a 46. §. értelmében a tárgysorozatba felvétele és a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg közhírré tétele a választás érvényességének a választási rendszer alapelvéből folyó kétségtelen törvényes feltétele; minthogy tehát a jelen esetben az 50. §. hatodik bekezdése nem alkalmazható, a tárgysorozat közzétételénél pedig, a mint fentebb előadatott, a törvényes 8 nap meg nem tartatott, ezen szabálytalanság miatt a panasznak helyt adni. és a választást megsemmisíteni kellett. A közgyűlési tárgysorozatban felvett ügyeknek a sorrendtől eltérőleg soron kivül való tárgyalását a törvény nem tiltja, sőt általános gyakorlat, hogy a fontosabb, általános közérdekkel biró ügyek soron kivül vétetnek elő. Az ügynek soron kivül történt tárgyalása nem oly alaki hiány, mely a hozott határozat megsemmisítésére vagy az újból való tárgyalásának elrendelésére okul szolgálhatna. A kereskedelemügyi miniszter 1904. évi 80,578. sz. határozata : A felebbezett határozatot, a belügy- és pénzügyminiszter urakkal egyetértőleg elbírálván, azt a felebbezés elutasítása mellett az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a és az 1880. évi I. t.-cz. 18. §-a alapján a nevezett urak nevében is ezennel jóváhagyom. A felebbezésnek a jelen határozat ellen irányuló részei elutasitandók voltak, mert: 1. a belügyminiszter ur a felebbezést azon részében, melyben felebbező a határozatnak megsemmisítését azon alaki kifogás indokából kéri, mivel a közgyűlés az ügyet nem a tárgysorozatban felvett sorrendben; de soron kivül vette tárgyalás alá, — elutasitandónak találta; és pedig azért, mert az ily eljárás egyáltalában tiltva nincsen, és állandó gyakorlat a törvényhatóságokban, hogy a fontosabb általános közérdekkel biró ily kérdések soron kivül vétetnek elő, hogy azoknak tárgyalása ne maradjon oly időre, a mikor a bizottsági tagok érdeklődése mar némileg lankad. 2. Részemről pedig azért, mert a felebbezésben semmi oly érv vagy körülmény fel nem hozatott, mely a közúti alap igénybevételét gátolná vagy indokolatlanná tenné.