Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 100 Törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a bizalmi férfiak kijelölése a törvény értelmében a választásnak olyan kiegészitő része, mely reggeli 9 óra előtt érvényesen nem foganatosítható. A bizalmi férfiak a választási helyiségben ki nem jelölhetők, ha az az összes megjelent választók befogadására nem elégséges. A m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 3002. sz. határozata. A legtöbb egyenes államadót fizető törvényhatósági bizottsági tagság intézménye az érdekképviselet elvén alapulván, az intézmény természetéből folyólag, ha valaki a virilisták névjegyzékéből kihagyatik, e miatt az illető saját maga lehet csak jogosult jogorvoslatot igénybe venni, s igy helyette, érvényes megbízása nélkül, mások nem kérhetik hatályosan az ő felvételét. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 3173. sz. határozata. Törvényhatósági virilista-névjegyzék kiigazításánál számításba vehető egyenes állami adók kivetésének jogossága és mértéke az igazoló választmánynak ülése idejében létező állapot szerint bírálandó el. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 3395. sz. határozata: B. Emil sérelmesnek panaszolta, hogy H. vármegye igazoló és állandó bíráló választmányai a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak 1903. évre örvényes névjegyzéke egybeállításánál az általa 1903. évi január 1-től kezdve fizetendő 600 kor. III. osztályú kereseti adót javára számításba nem vették. A biróság a panaszt alaptalannak találta. Ugyanis az 1886. évi XXI. t.-cz. 2.">. §. második bekezdésének ama rendelkezése, hogy az adóhivatalok kötelesek a legtöbb adót fizetők névjegyzékéhez szükséges adókimutatásokat minden évben augusztus 31-ig a törvényhatóság rendelkezésére bocsátani, továbbá ugyanazon törvény 27. §-ának intézkedése, melylyel az ott emiitett kedvezmények igénybevételét az igazoló választmány ülésén való jelentkezéséhez köti, nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a kérdéses névjegyzék kiigazításánál számításba vehető egyenes állami adók kivetésének jogossága és mértéke az igazoló választmánynak ülése idejében létező állapot szerint bírálandó el, mihez képest kétségtelen, hogy a panaszló azon III. osztályú kereseti adó alapján, mely H. vármegye igazoló választmányának kitűzött és kihirdetett ülése idejében őt jogosan még nem terhelte, hanem miként panasziratában maga is előadta, csak 1903. január 1-től válik fizetendővé, a kérdéses névjegyzékbe való felvételre igényt nem tarthatott. Ha a lelkészi javadalmul szolgáló ingatlannak tényleges birtokosa a lelkész, s a földadót, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga kit illet, a lelkész fizeti: akkor a lelkész a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok név-, jegyzékébe a megfelelő sorhelyen felveendő. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 3587. sz. határozata. Nincsen olyan törvényes intézkedés, mely tiltaná, hogy a törvényhatóság ama tisztviselői, a kik az 1886. évi XXI. t.-cz. 51. §-a alapján a bizottsági közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok sorába fel ne vétessenek és a bizottsági tagságot e czimen ne viselhessék. A m. kir. közigazgatási biróság 1903. évi 4547. sz. határozata: Nincsen oly törvényes intézkedés, mely tiltaná, hogy a törvényhatóság ama tisztviselői, a kik az 1886. évi XXI. t.-cz. 51. §-a alapján a bizottsági