Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 101 közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok sorába fel ne vétessenek, és a bizottsági tagságot e ezimen ne viselhessék. Nem szenvedett tehát jogsérelmet panaszos azzal, hogy di\ M. Kálmán városi főorvos és dr. B. Ferencz városi tiszti főügyész a legtöbb átlót fizető bizottsági tagok sorába felvétetett, s ennek folytán panaszos.oda be nem jutott, miért is erre vonatkozó panaszát el kellett ntasitani. 1. A legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzéke kiigazitásának a folyó évi adókimutatás szerint kell történni. 2. «Az állami költségvetésnek és az adó törvényhozási megajánlásnak hiánya csakis az állami köztartozásoknak érvényesitését akadályozza, de nem egyersmind azt is, hogy az állami költségvetés hiánya miatt törvényenkivülinek nevezett állapot idejére nézve is az egyeseket feltétlenül terhelő adók az érvényben levő adóügyi törvényeknek megfelelően megállapittassanak. 3. Az a körülmény, hogy a névjegyzék kiigazításához szükséges előmunkálat a törvényben megszabot határidőn tul némi késedelemmel volt csak beszerezhető, a mely késedelem azonban nem volt oly nagy, hogy a névjegyzék kiegészitésének munkálata a folyó év végéig befejezhető nem lett volna, egyáltalán nem szolgálhat okul arra, hogy a névjegyzéknek a törvény által elrendelt kiigazítása megtagadtassák. A m. kii', közigazgatási biróság 1903. évi 152(i. sz. határozata. Ha törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál minden község elöljárója állandóan nem volt jelen, noha a szavazás nem községenkint, hanem a jelentkezés szerint történt, tehát külömböző községbeli lakosok váltakozva jelentkeztek s szavaztak, a választás megsemmisítendő. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 516. sz. határozata. Kereskedelmi társaság a törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékébe fel nem vehető. A m. kir. közigazgatási biróság 1904. évi 542. sz. határozata: Az 1886. évi XXI. t.-cz. 22. §-ának rendelkezése szerint a törvényható-. sági bizottság felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes állami adót fizető állampolgárokból áll, e mellett az idézett törvény. — eltérően a községekről szóló 1886. évi XXII. t.-cz. 32. §-ától, - nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai jogi személyek meghatalmazottjai is lehetnének. A törvény szerint tehát csakis állampolgárok vehetők fel a iegtöbb adót fizető törveXvhatásági bizottsági tagok névjegyzékébe, állampolgár pedig csakis természeti személy lehet, a miből következik, hogy kereskedelmi társaság, a mely ebből a szempontból jogi személynek tekintendő, fel nem vehető. De nem vehető fel a névjegyzékbe a társaság adója, s mert az idézett törvény tüzetesen megjelöli azokat az eseteket, midőn egyik személv javára más személy adója is beszámítandó, ezek között az esetek között1 azonban a kereskedelmi társaság adójának egyik tagja javára való számítása nem foglaltatik. Ezek szerint nincs törvényes alapja a panasznak, a mely a R. Hermáim czég alatt fennálló közkereseti társaság részére a társaság adója'alapján, a társaság egyik tagja által g.vakorlandó törvényhatósági bizottsági tagsági jogot igényel.