Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 99 Ha törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a választási elnök a választás színhelyét elhagyja s magát távolléte alatt a választásnál az egyik bizalmi férfiú által helyettesitteti, — a választás megsemmisitendö. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 289. sz. határozata: A d.-i alkerületben P. György 161 s 0. János 155 szavazattal megválasztott törvényhatósági bizottsági tagoknak lettek kijelentve, mely választásnál R. László 103 szavazattal, dr. 8. László pedig 93 szavazattal kisebbségben maradtak. Minthogy azonban a tárgyiratokból kétségtelenül kitűnik, hogy a választási elnök ebédelés végett a választás színhelyét elhagyta, s távollétében a szavazás tovább folytattatott, miáltal az 1886. évi XXL t.-cz. 38. §-ának ama rendelkezése, hogy a választást a közgyűlésnek e czélra megválasztott elnöke vezeti, megsértetett; minthogy ez a sérelem nem szűnt meg az által, hogy a választási elnök távolléte alatt egyik bizalmi férfiúvá] helyettesittette magát, mihez joga nem volt, s ezért a sérelem egymagában elég oka volt annak, hogy az igazoló és állandó biráló választmányok a választási eljárást megsemmisitették, minthogy ennélfogva a most emiitett választmányok megsemmisítő határozata ellen emelt panasz alappal nem bir: a panaszt el kellett utasítani. Ha törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a szavazatlapok a jegyzőkönyvbe beirt szavazók sorszáma szerint megszámoztatnak, a választás titkos jellege megsértettnek tekintendő és a választás megsemmisitendö. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 394. sz. határozata. Ha a törvényhatósági bizottsági tagválasztásról felvett jegyzőkönyv a választás lényeges mozzanatait nem tartalmazza, a választás megsemmitendő. A m. kii*, közigazgatási biróság 1902. évi 1052. sz. határozata: Sz. szabad királyi város állandó biráló választmánya a panaszszal megtámadott határozatában helyesen állapította meg, hogy a szóban forgó választásról felvett jeg\Tzőkönyv a választás folyamának lényeges mozzanataira nem terjedt ki. mert a jegyzőkönyvből nem csupán annak leírása hiányzik, hogy a szavazás végett megjelentek közül névszerint kik és miért utasíttattak vissza, hanem az elfogadott szavazatok összeszámításának eredménye sem lett abban kellőkép ugy kitéve, hogy a jegyzőkönyv közokirat hitelességével bizonyítaná, névszerint kik voltak szavazattöbséggel megválasztottaknak kihirdetve, és kik maradtak kisebbségben ? Minthogj7 ily hiányosan készült jegyzőkönyvnek a választási eljárás folyamát igazoló közokirat hitelességét tulajdonítani nem lehetett, s a választási elnök és jegyző által aláirt kimutatásokkal vagy külön bizonyítási eljárással a jegyzőkönyv hiányai pótoltaknak nem voltak tekinthetők; minthogy ily képen az állandó biráló választmány az igazoló választmánynyal egybehangzóan jogosan semmisítette meg az egész választási eljárást: a megsemmisítés ellen benyújtott panaszt el kellett utasítani. Ha törvényhatósági bizottsági tagválasztás tartama alatt a választási helyiség a többséget elnyert jelölt részéről a választók megvendégelésére felhasználtatott, a választás megsemmisitendö. A m. kir. közigazgatási biróság L902. évi 1932. sz. határozata. 7*