Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 5)8 — Törvényhatósági bizottsági tagsághoz, mint általános kellék, a két évi állandó lakás mellett két évi folytonos adófizetés nem szükséges, hanem elegendő, ha a két évi állandó lakás mellett az illető csak egyszer is fizetett adót a vármegye területén. Törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál a mostoha gyermekek adója csak akkor számitható hozzá a mostoha apa adójához, ha utóbti külön igazolja, hogy az anya, mint természetes és törvényes gyám jogán kezeli a mostoha gyermekek vagyonát. A m. kir. közigazgatási biróság 1901. évi 3112. sz. határozata, A törvényhatósági bizottsági tagválasztás reggeli 9 órától este 4 óráig egyfoly tonosságban hajtandó végre, a választást tehát az ebéd idejére sem lehet fölfüggeszteni. A törvényhatósági bizottsági tagválasztás napját a törvényhatósági közgyűlés tűzi ki és az alispán hirdeti ki. A m. kir. közig, biróság 1902. évi 230. sz. határozata: A n.-i választó kerületben 1901. évi november hó 11-én megtartott törvényhatósági bizottsági tagválasztás Sz. vármegye igazoló választmányának 1901. évi november hó 28-án 98. szám alatt hozott határozatával megsemmisíttetvén, s ezen határozat az állandó biráló választmány deczember hó 16-án 20. szám alatt hozott határozatával helyben hagyatván, G. Zoltán ez utóbbi határozat ellen panaszszal élt. A választási jegyzőkönyvből megállapítható azon panaszolt szabálytalanság, hogy a választás délután 1/al órakor az ebéd idejére felfüggesztetett, s ez idő alatt az elnök a szavazatlapokat egy fiókba zárta, mely a küldöttség távolléte alatt valaki által felnyittatott. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 39. §-a szerint a választás reggeli 9 órakor kezdődik, s este 4 órakor végződik: a törvény tehát a választás félbeszakítását nem engedi meg, s az ezen világos rendelkezés értelmében egyfolytonosságban teljesítendő, a mire különben a törvényhatóság 1901. évi október hó 31-én 1073. szám alatt kelt határozatával a választási elnököket figyelmeztette is. Ezen kivül azonban a tárgyiratokból az is kitűnik, hogy a választás napjának kitűzése és kihirdetése körül sem tartattok meg a törvény rendelkezései. A törvény 34. §-a szerint ugyanis a választás napját a közgyűlés tűzi ki s az alispán hirdeti ki. Sz. vármegye közgyűlése azonban a fentidézett határozatával a választási napokul november hó 11., 12. és 13. napjait jelölte ki azzal, hogy a kiküldött választási elnökök a választást ezen három nap valamelyikére tűzzék, ki s erről a községeket közhirrététel végett értesítsék. A 34. §. rendelkezése azonban nem értelmezendő aképen, hogy a törvényhatóság eleget tesz feladatának, ha egy tetszés szerint hosszabb vagy rövidebb időszakot állapit meg, a melyen belől a választási nap kitűzését a választási elnökre bizza, mert a törvény félre nem érthető határozottsággal a választás napjának kitűzését teszi a törvényhatóság kötelességévé. Ezen hibás intézkedés folyománya volt azután az is, hogy a választás határnapját nem az alispán hirdette ki, hanem a választási elnök hiyta fel a községek elöljáróságait, hogy az általa kitűzött választási határnapot tegyék közhírré. Ezen törvénybe ütköző szabálytalanságok szolgáltak okul arra, hogy a közigazgatási biróság az állandó biráló választmány határozata ellen intézett panaszt elutasította.