Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 95 1. Törvényhatósági virilista névjegyzék összeállitásánál csupán előirt, de ideiglenes adómentesség folytán tényleg nem fizetett adó számításba nem vehető ; 2. az adóhivataloknak augusztus hó 31-ig a törvényhatóság rendelkezésére bocsátott hivatalos kimutatásaiba becsúszott hibák később kelt közokiratok és bizonyítványok alapján felebbezés, illetőleg birói panasz során helyesbithetők; 3. az 1886. évi XXI. t.-cz. 26. §-a a nő államadóját a férj államadójába az ott emiitett körülmények fenforgása esetében, a nélkül, hogy a nő államadója megszűnnék a nőe lenni, csak beszámitani engedi, s e kedvezmény mint kivétel szorosan lévén értelmezendő, nem jelentheti azt, mintha az a másik kedvezmény, mely szerint bizonyos más, a férjet illető körülmények között a férj állami adója ennek javára kétszeresen számíttatik, a nő államadójára szintén kiterjeszthető s a nő államadója is a férj javára kétszeresen lenne beszámítható; 4. azok, a kik az összeállítás idejében 24. életévüket még be nem töltötték, akkor sem vehetők be utólag a névjegyzékbe, ha a panasz elbírálása idejében a 24. évet már elérték; 5. rabbiképesitési oklevél alapján az adó kétszeresen nem számitható. A m. kir. közigazgatási biróság 1901. évi 2863. sz. határozata: 1. M. Mór N. város adóhivatala részéről hivatalos alakban kiállított bizonyitványnyal hitelesen igazolta, hogy terhére 1901. évben a város területén összesen 1109 kor. 71 fül. egyenes állami adó Íratott elő; s tekintve, hogy az 1886. évi XXI. t.-cz. 22., 25. és 26. §-ai értelmében a legtöbb egyenes állami adót fizető bizottsági tagoknak 1902. évre érvényes névjegyzékét az 1901. évi állami adók alapján kellett összeállítani, illetőleg kiigazítani, továbbá tekintve, hogy ezen összeállításnál, illetőleg kiigazításnál a városi törvényhatóság területén fizetett összes egyenes állami adók voltak számításba veendők: panaszló M. Mór jogsérelmet szenvedett az által, hogy a terhére előirt állami adóból 1075 kor. 96 fill. alapján, mely összegre nézve fizetési kötelezettsége kétségtelenül fennáll, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe nem vétetett fel. A biróság tehát a panasznak helyt adva. elrendelte, hogy nevezett panaszló 1075 kor. 96 fill. állami adó sorrendjében a kérdéses névjegyzékbe pótlólag felvétessék. A városi adóhivatali bizonyítványban 3. tételszám alatt «mentes házbéradó» czimén foglalt 33 kor. 75 fill. összeget, habár panaszló terhére 1901. évre elő van is írva, mégis a névjegyzék kiigazításánál figyelmen kívül kellett hagyatni, mert ez az összeg, nyilvánvalóan ideiglenes adómentesség következtében, tényleg ném fizettetik. Ezen adótétel levonása után fenmaradó 1075 kor. 96 fill. állami adót panaszló vagyoni minősítése és erre alapított bizottsági tagsága szempontjából azonban számításba kellett venni azért is, mert az a körülmény, melyre az állandó biráló választmány panaszló felvételének megtagadása indokáiú hivatkozott, jelesül, hogy a panaszló által bemutatott adóbrzonyitvány 1901. évi szeptember hó 26-án, tehát az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-ában az adóhivatali kimutatások beterjesztésére előirt augusztus hó 31-ike után kelt, a máskülönben panaszbeadási határidőn belül hitelesen igazolt állami adók beszámításának jogi akadályául nem szolgálhatott. Ugyanis a törvény idézett rendelkezése csupán az adóhivatalok érintett kötelességét szabja augusztus 31-ig terjedő időhöz, de egyfelől sehol sem írja elő, mintha a névjegyzék összeállitásánál csupán az augusztus 31-iki előtti állapot, illetőleg adófizetés lenne irányadó, másfelől sehol sem zárja ki, hogy az adóhivataloknak augusztus hó 31-ig a törvényhatóság rendelkezésére bocsátott hivatalos kimutatásaiba becsúszott hibák később kelt közokiratok és bizonyítványok alapján felebbezés, illetőleg birói panasz során helyesbithetők ne lennének. 2. K. Albert a panaszához mellékelt