Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 94 — értelmében igaz ugyan, hogy a szóban lévő törvényes kedvezmény előfeltételét egyrészt az igazoló választmány előtt a választmányi ülések tartama alatt való jelentkezés, másrészt a kedvezmény iránti jogosultság beigazolása képezi, de a törvényszakasz második bekezdésének rendelkezése szerint csak az esik el az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől, a ki nem jelentkezett, vagy jogosultságát igazolni nem tudja. Mig tehát e jelentkezés elmulasztása, mely a felsőbb fórumok előtt különben sem pótolható, a kedvezmény elvesztését azonnal maga után vonja, addig az a kérdés, hogy a kellő időben és helyen jelentkező személy jogosultságát igazolni tudja-e, — nincs kifejezetten az igazoló választmány kizárólagos birálata alá utalva. A fenforgó esetben egyébiránt az igazoló választmány nem hivta fel a panaszlót, hogy a fentebb emiitett gazdasági végbizonyítványát eredetiben vagy hiteles másolatban mutassa be, s igy nem is volt abban a helyzetben, hogy azt a kérdést, vájjon panaszló a jogosultságát igazolni tudja-e, elbírálhatta volna. Ennélfogva az állandó biráló választmány, midőn a panaszló által eredeti példányban nála bemutott gazdasági bizonyítvány figyelmen kivül hagyásával az igazoló választmány elutasító határozatát helybenhagyta, nem járt el a törvény rendelkezésének megfelőlen, s minthogy ama bizonyítvány eredeti példánya az ügyiratok mellett van, a fent idézett törvény 26. §-a szerint pedig a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott gazdászok összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik, a panasznak helyt adni, s panaszló jogosultságát megállapítani és panaszlónak a névjegyzékbe a kétszeres adóösszegnek megfelelő sorrendben való felvételét elrendelni kellett. Törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a közgyűlés által megválasztott küldött visszalépése esetén helyette az alispán csak az esetben rendelhet ki mást, ha erre az intézkedésre a közgyűlés által előzetesen és kifejezetten fel lett hatalmazva. A m. kir. közigazgatási bíróság 1901. évi 2374. sz. határozata: Ha valaki a törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállításánál az adó kétszeres beszámítása czéljából az igazoló választmánynál előirt jelentkezés határidejét elmulasztja, az elkésés igazolása helyt nem foglalhat. A m. kir. közigazgatási bíróság 1901. évi 2679. sz. határozata: A törvényben előirt határidő elmulasztása esetében igazolási perorvoslatnak csak akkor lehet helye, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A fent idézett törvény azonban nem tartalmaz intézkedést az iránt, hogy a 27. §-ban emiitett jelentkezés elmulasztásának jogi következménye igazolás utján orvosolható volna. Az igazolás perorvoslatát más tényekből vett hasonlatosság elvének alkalmazásával tehát annál kevésbbé lehetett a panaszolt esetre kiterjeszteni, mert a többször idézett 27. §. világosan megszabja, hogy az illető mulasztó az adó kétszeres beszámításának kedvezményéből csak azon egy alkalomra, vagyis csak 1 évre esik el, s igy azt a kedvezményt a következő évben ugy is igénybe veheti. Minthogy ezek szerint a panaszló az által, hogy állami adóját az állandó biráló választmány kétszeresen számításba nem vette, jogsérelmet nem szenvedett, a biráló választmányi határozat ellen érvényesített panasz el volt utasítandó.