Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 91 — elvesztvén tagsági képességét, megszűnnék a bizottság tagja lenni, mint a névjegyzék egybeállításánál már nem legtöbb adót fizető, ilyen tehát a névjegyzékbe felvehető sem lehet. A panaszszal megtámadott állandó biráló választmányi határozat tehát, a midőn a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknévjegyzékének az 1900. évre való egybeállításánál a folyó 1899. évre kivetett egyenes állami adót vette alapul, a fentebb idézett . törvény rendelkezéseinek megfelelően intézkedett, miért is az az ellen intézett panasznak hely adható nem volt. A törvényhatósági virilisták névjegyzékének egybeállításánál csak a férjet és az atyát illeti a nő és a kiskorú gyermekek államadójának beszámítására nézve kedvezmény, s ez más személyre, tehát a fiúra, ha egyébként kezeli is az anya és a testvér ingatlanát, vagy ha az egész ingatlan után kivetett államadók fizetését magára vállalta, vagy azok helyett az államadókat tényleg ő fizeti is, oly joghatálylyal ki nem terjeszthető, hogy a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének egybeállításánál azok adója az ő javára számba vétessék. A m. kir. közigazgatási biróság 1899. évi 3280. sz. határozata: A panaszszal megtámadott határozatban az állandó biráló választmány helyesen fejtette ki, hogy a panaszló dr. 0. Elemér, mint fiu, sem az anyjának, sem testvérének ingatlana után járó egyenes állami adókat saját egyenes állami adóihoz az 1886. évi XXI. t.-ez. rendelkezései értelmében nem volt jogosult hozzászámítani, mert a 26. §. szerint csak a férjet és az atyát illeti a nő és a kiskorú gyermekek államadójának beszámítására nézve ily kedvezmény, s ez más személyre, tehát a fiúra, ha egyébként kezeli is az anya és a testvér ingatlanát, vagy ha az egész ingatlan után kivetett államadók fizetését magára vállalta, vagy azok helyett az államadókat tényleg ő fizeti is, oly joghatálylyal ki nem terjeszthető, hogy a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének egybeállításánál azok adója az 6 javára számba vétessék. Illetékegyenérték a törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállításánál figyelembe nem vehető. A m. kir. közigazgatási biróság 1900. évi 16. sz. határozata, Azon adó a melyetabérlő szerződése szerint aföldbirtokos helyett fizet, saját nevében és vagyona után fizetett adónak nem tekinthető, — s az ilyen adó a bérlő javára a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok összeállításánál figyelembe nem vehető. A m. kir. közigazgatási biróság 1905. évi 234. sz. határozata: A panaszló azt kéri, hogy az a 377 K 22 f, melyet mint özv. T. Oliverné sz.-i birtokának bérlője a fennálló bérszerződés szerint föld- és házbéradó czimén a földbirtokos helyett fizet, avval a 177 K 40 f-rel, a mely saját nevére I. és III. osztályú keresetadó czimén ki van vetve, — vonassék össze, s ez alapon Sz. vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1905. évi névjegyzékébe vétessék fel. — Az 1886. évi XXI. t.-cz. 22 -26. §-ainak okszerű magyarázata szerint a szóban levő névjegyzék megállapításánál csak azok az állami adók vehetők számításba, melyek az illetők saját személyükben és nevük alatt, saját vagyonuk vagy jövedelmük után fizetnek, illetőleg, a melyekre a 26. §. kedvezménye kiterjed.