Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 92 — Ha a törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállitásánál valaki sem az adóhivatalok kimutatásai ellen felszólamlást, sem a kimutatásokra alapitott névjegyzék ellen felebbezést nem adott be, ugy az illető adóhivatal által tévesen kimutatott állami adónak a névjegyzék megváltoztatása szempontjából való helyesbitését akkor sem igényelheti, ha az állandó biráló választmány által más oldalról beadott felebbezés következtében elrendelt kiigazítás folytán adója a legkisebb mértéken alól maradna s ennélfogva az illető a névjegyzékből kimaradna is. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 40. sz. határozata: A m. kir. közigazgatási bíróság mind a két panaszt elutasítja. Indokok: J. vármegye igazoló választmánya a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe N. Lipót t—i lakost 456 frt 81 kr. egyenes állami adóval, dr. D. Lajos k—i lakost pedig kétszeresen számitott 454 frt 08 kr. egyenes állami adóval vette fel. Az iránt nem forog fenn kétség, hogy ez a névjegyzék az 1886. évi XXI. t.-cz. 28. §-a értelmében a törvényhatóság székházán kifüggesztve volt, valamint kétségen kivül áll, hogy fentnevezettek sem az adóhivatalok kimutatásai ellen felszámolást, sem e kimutatásokra alapitott névjegyzék ellen felebbezést nem adtak be, hanem az állandó biráló-választmány csupán mások felebbezésére vette a névjegyzéket zizsgálat alá. Minthogy eme vizsgálat folyamán az állandó biráló-választmány oly mérvű kiigazitást eszközölt a névjegyzékben, hogy az abba felvett utolsó bizottsági tag adója, nem mint előbb, 443 frt 32 kr.-ban, hanem 4-60 frt Oi kr.-ban állapíttatott meg, s így N. Lipót és dr. D. Lajos, kiknek feltüntetett adói a legkisebb mértéken alul maradtak, ezen adók alapján bizottsági tagok nem lehettek ; minthogy az állandó biráló-választmány törvényszerűen járt el, midőn a szóban lévő névjegyzék kiigazításánál a fentnevezettek részéről nem kifogásolt adókimutatást vette alapul, ez az alap tehát nevezettek irányában kiigazítás tárgyát most már nem képezheti ; minthogy N. Lipót és dr. D. Lajos az állandó biráló-választmány eljárása ellen benyújtott panasz-iratokban az adóhivatalok által tévesen kimutatott egyenes állami adójuk helyesbítését kérik, e kérelmök azonban a fentebb érintett felszólamlás, illetve felebbezés elmulasztása folytán é bíróságnál figyelembe nem vehető: mind a két panaszt el kellett utasítani. A törvényhatósági bizottsági tagsági képesség ellen a választástól számitott 15 nap eltelte után is bármikor emelhető felszólamlás, és ha az ekként felszólamlás tárgyává tett kizárási ok fenforgása megállapíttatik, az illető tagsági képességének elvesztése a megállapítással egyidejűleg következik be. Ha a vármegye székhelye törvényhatósági város, ez esetben a székhelyen való lakás és adózás a megyebizottsági tagsági képesség szempontjából a vármegye területén való lakásnak és adózásnak nem tekinthető. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 87. sz. határozata. Az 1886. évi XXL t.-cz. 23. hj pontja szerint minden időbeli korlátozás vagy másnemű feltétel nélkül egyáltalában és egyszersmindenkorra ki vannak zárva a törvényhatósági bizottsági tagságból azok, kik nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt elitélve voltak, tekintet nélkül arra, hogy a büntetés már végrehajtatott, s a politikai jogok felfüggesztésére kiszabott idő is eltelt. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 1078. sz. határozata: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt adva, 8. Józsefnek a Z. vármegyei sz—i választókerületében 1899. évi október 16-án törvénv-