Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 90 szelleme is követeli, hogy a szavazatlapok beadásával történő szavazás minden külső befolyástól mentesítve, s igy az egyes választó annak esetleges feltételezésétől is biztositva legyen, hogy szavazata akár a többséget nyert., akár a kisebbségben maradt részéről nyilvántartassák. A fenforgó esetben tehát a szavazás titkos jellegének megóvása a választási elnök törvényszerű kötelességét képezte; mivel pedig a tárgy-iratok tartalma szerint a szavazás titkos jellege megóva nem volt, s ezzel a választók szabad akaratuk nyilvánításának fent emiitett biztositékától megfosztattak: a választást meg kellett semmisíteni. Ha törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a választók azért nem szavazhattak, mert az elöljáróság tagjai közül senki sem voltjelen, s igy a választók személyazonossága megállapítható nem volt, a választás megsemmisitendő. A kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 2394. sz. határozata: Kétségtelen, hogy ha az 1886. évi XXI. t.-cz. 38. §-a ellenére az érdekelt községek birái és jegyzői, illetőleg a hatósági közegek, kik a választásnál hivatalból jelen lenni s a szavazók azonosságára felügyelni kötelesek, meg nem jelennek: ez a körülmény nem szolgálhat okul arra, hogy az elöljáróság mulasztása miatt a megjelent választók ebbeli jogukat ne gyakorolhassák, hanem olyan intézkedéseket tesz szükségesekké, melyeknél fogva a választóknak alkalom nyújtassák, hogy ebbeli jogaikat mégis gyakorolhassák; szükség esetében tehát a választás elhalasztását s más határidő kitűzését is. Minthogy pedig a szóban levő választás akként foganatosíttatott, hogy a h — i választók egyáltalán s a s—i választók közül 5-en elzárattak attól, hogy törvényadta választói jogukat gyakorolhassák, az ilyen választási eljárás ellen beadott panaszt alaposnak felismerni, s a megtámadott választást megsemmisíteni kellett. Olyan tisztviselő, a ki állásánál fogva a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen üléssel és szavazattal bir : más törvényhatósági bizottságnak sem egtöbb adót fizető, sem választott tagja nem lehet. A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 2800. sz. határozata. A törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének a következő évre való egybeállításánál az egybeállítás évében kivetett egyenes állami adó veendő alapul. A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 3059. sz. a. hozott határozata: Az 1886. évi XXL t.-cz. 22. §-a szerint a törvényhatósági bizottság fele részében a legtöbb adót fizető állampolgárokból áll, a 24. §-a a bizottsági tagok számának megállapításánál a tagok számának felét szintén a legtöbb adót fizetőkből rendeli, a 25. §. a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállitásáról, vagyis mindenütt a legtöbb adót fizetőkről, vagyis azokról, kik jelenben fizetnek és sehol sem azokról, kik az előző évben fizettek, rendelkezik. Továbbá a törvény 33. §-ában foglalt azon rendelkezés, hogy a ki elveszti időközben tagsági képességét, megszűnik a bizottság tagja lenni, egyenesen kizárja azt, hogy a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének a következő évre való egybeállításánál más, mint az egybeállítás évében kivetett egyenes állami adó alapul vehető lehetne, mert a legtöbb adót fizető bizottsági tagok tagsági képessége a legtöbb adófizetésen alapul, a ki tehát azon évben, a midőn a következő évre való érvénynyel a névjegyzék egybeállittatik, nincs a legtöbb adót fizetők közt, még ha a névjegyzékben az előző évben fizetett adó mennyisége alapján benfoglaltalnék is.