Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 88 időközben, vagyis nem a közgyűlés folyamán, hanem a két rendes közgyűlés közti időben megürült állások csak a legközelebbi rendes közgyűlésen töltendők be, helyes értelmezés szerint csak azt czélozhatja, hogy a törvényhatósági tiszti karnak az előálló hézagok folytán szükségessé vált kiegószitése, az önkormányzati tevékenység súlypontját képező rendes közgyűlésen, a rendkívülinek kizárásával történjék meg, valamint hogy a tiszti állásokban bekövetkezett üresedés lehető gyorsan, azaz a legközelebbi közgyűlésen töltessék be. Akkor tehát, a midőn Ny. vármegye törvényhatósági bizottsága az alispáni választással megüresedett főjegyzői és a főjegyzői állás betöltésével fokozatosan üresedésbe jött négy aljegyzői állást a folyamatban levő s a kitűzött alispáni választás folytán különben is választói rendes közgyűlésen töltötte be, épen a törvény czélzatának tett eleget az üresedésbe jött tiszti állások gyors betöltésével, s ezen eljárásával a törvény rendelkezését annál kevésbbé sértette meg, mert a fenforgó körülmények folytán előre tudva a helyzet ily módoni alakulását, mivel ezen állásoknak választás utján leendő betöltése az április hó 28. napján kelt s az érdekeltekkel közölt tárgysorozatba fölvéve is lett s ez által ugy a pályázni akaróknak a május 12. napján tartott rendes közgyűlésig jelentkezni, mint a választóknak magukat tájékozni elég idejük volt: a vármegyei hatóságnak ezen eljárása által tehát jog- vagy érdeksérelem senkinek sem lett okozva, a minthogy ily sérelem nem is panaszoltatott. Ezekből az indokokból, a kifejlett országos gyakorlat, sőt jogszokásnak megfelelően, valamint tekintettel arra, hogy a rendes közgyűlések csekély számát tekintve ellenkező eljárás mellett esetleg a tisztikar az egész hat évi időszak alatt teljes nem lehetne, s az ily módon folyton szükségessé váló hosszú ideig tartó helyettesitéssel az önkormányzatnak egyik lényeges joga, a tisztviselőknek választási joga. csorbittatnék, a foganatosított választás megsemmisítésére irányuló panasznak helyt adni nem lehetett. A helyettes alispán ezen minőségében a megyei közgyűlésen szavazati joggal nem bir. Az árvaszéki jegyző a törvényhatósági közgyűlésen szavazati joggal bir. A m. kir. közigazgatási biróság 1897. évi 320. sz. határozata: A közigazgatási biróság M. és B. törvényhatósági bizottsági tagoknak, M. vármegye törvényhatósági bizottsága által hozott határozat elleni panaszát vizsgálat alá vévén, következőleg itélt: A közigazgatási biróság az 1. számú határozat elleni panasznak helyt ád s itéletileg kijelenti, miként P. József helyettesitett alispán, — a mennyiben a vármegye bizottságának más különben tagja nem volna, — az alispáni állásra lett helyettesítése alapján a közgyűlésen szavazati jogot nem gyakorolhat. Ellenben a 25. számú végzés elleni panasznak a biróság helyt nem ad. Indokok: Az 1886. évi XXI. t.-czikknek a tisztviselők helyettesítéséről rendelkező 57. §. d) pontja akként intézkedik, hogy a felfüggesztett tisztviselőket az alispán, illetőleg a polgármester kivételével másokkal a főispán helyettesíti, a 47. §. g) pontja az alispánt és polgármestert illetőleg a helyettesítésre a törvényhatósági közgyűlést jogosítja fel, azonban a helyettesítésnek a helyettesitett tisztviselőkre vonatkozó hatályát a törvény kifejezetten nem szabályozza, s e tekintetben a már idézett 1886. évi XXI. t.-cz. 57. §-a, valamint az 1886. évi XXIII. t.-cz. 4. §-a csupán annyiban rendelkezik, hogy az ily helyettesítést ideiglenes helyettesítésnek nevezi. Ezzel szemben az 1886. évi XXI. t.-cz.