Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 89 65. §-a azon esetben, midőn a főispán a 64. §. adta jogánál fogva a hivataluktól felfüggesztett vagy elmozdított tisztviselőket másokkal helyettesíti, az ekként helyettesitett tisztviselőket véglegesen helyettesitetteknek rendeli s kijelenti, miként az igy helyettesitett tisztviselők a jogok és kötelezettségek tekintetéből a többi tisztviselőkkel teljesen egyenlők. Az idézett törvények rendelkezéseinek egybevetéséből tehát következik, hogy az 1886. évi XXI. t.-cz. 47. §. g) pontja alapján ideiglenesen helyettesitett alispán, csak ezen hivatal hivatalos teendőinek végzésére ruháztatik fel jogkörrel de az ezenkivül eső jogokat, mint a milyen a közgyűlésen való szavazati jog. mely csak a 65. §. szerint véglegesen helyettesitett tisztviselőt illet meg, általa nem gyakorolható. Ellenben a 25. számú végzés ellen beadott panasznak, a mennyiben az arra irányul, hogy az árvaszéki jegyző a közgyűlésen szavazattal biró tisztviselők közül kihagyassék, helyt adni nem lehetett, mert az 1886. évi XXI. t.-cz. 67. §-ában törvényhatósági központi tisztviselőknek kijelentett jegyzők közt árvaszéki jegyző külön felemlitve nincs, a 13. §. szerint pedig a gyámhatóságot a törvényhatóságok gyakorolják, tehát gyámhatósági teendőiket tisztviselőik által intézik s igy az árvaszéknél — még pedig az aljegyzőkre előirt minősítés és választás mellett alkalmazott jegyző törvényhatósági jegyző, az 51. §. szerint pedig a jegyzők a közgyűlésen üléssel és szavazattal birnak; ezekből az indokokból és mert M. vármegyének szervezeti szabályrendeletében nem foglaltatik az, hogy az árvaszékhez választott jegyző a közgyűlésen szavazattal nem birna, a panasz ezen részének helyt adni nem lehetett. Közgyűlési interpelláczió tárgyában hozott határozat ellen felebbezésnek helye nincs.* 1 v A m. kir. belügyminiszternek 1897. évi 103.303. sz. határozata: A törvényhatóság közgyűlésében Sz. A. bizottsági tag által előterjesztett iuterpelláczióra adott alispáni válasz tudomásul vételét kimondó közgyűlési határozat ellen nevezett bizottsági tag által beadott felebbezést ezennel viszzautasitom. Mert a vármegyei bizottsági tag által a közgyűlésen előterjesztetett interpelláczió, a dolog természeténél fogva, az interpellálóval szemben végleges elintézést nyer az által, ha az iuterpelláczióra adott válasz a törvényhatósági közgyűlés által a törvényhatóság önkormányzati hatáskörén belül hozott határozattal tudomásul vétetik. A községi közlegelőből eszközölt foglalások rendezése ügyében megállapított eljárás módositása iránti kérelem felott nem az alispán, hanem a törvényhatósági bizottság illetékes határozni. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 12.681. sz. határozata: A közigazgatási bizottság mult június hó 14. tartott ülésében hozott határozatával, a p —i községi közlegelőből eszközölt foglalások rendezése ügyében P. A. és társai p—i községi lakosok által beterjesztett kérelem felett hozott alispáni határozat ellen a nevezett lakosok részéről beadott felebbezést mint tárgytalant elutasitotta. A határozatot P. község képviselőtestület fellebbezése folytán felülvizsgálván : azt hatályon kivül helyezem, *L. Közig, elvi hat. egyet gyűjt. 1895. évi'. I. 227. 1.